home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A nádtetők reneszánsza
Tóth Tibor
2017.12.28.
LXXII. évf. 51. szám
A nádtetők reneszánsza

Hajdanán, nagyapáink gyermekkorában szinte minden falusi házat nádtető borított.

A ’60-as, ’70-es években a nádat egyre többen piros cserépre cserélték, néhány évtized elteltével azonban újra a nádtetők reneszánszáról beszélhetünk, hiszen egyre többen térnek vissza a házuk természetes anyaggal való fedéséhez.

A temerini Darázs Imre az FKL csapágykészítő gyárban esztergályosként dolgozott. A zűrzavaros ’90-es években kényszerszabadságra küldték, így másodállást kellett találnia.
 


Darázs Imre temerini nádvarrómester


— 1992 telén Majoros Pali bácsi nádvágókat keresett. Más lehetőség híján én is jelentkeztem erre a munkára. A benzinhiányos időszakban kerékpárral mentünk a jeges úton nádat vágni a Jegricska temerini szakaszára és Boldogasszonyfalvára. Tavasszal Pali bácsi tetőt javított, amibe én is belekóstoltam. Az elején két idős emberrel, a már említett Pali bácsival és az azóta elhunyt Ikotin János bácsival dolgoztam együtt. Jobbára inaskodtam, és a tapasztalt mesterektől igyekeztem ellesni a mozdulatokat, azaz a nádvarrás fortélyait. Nekik sem ez volt az eredeti szakmájuk, de az idő folyamán elsajátították a nádvarrás csínját-bínját. Így maradt fenn Temerinben ez a korábban gazdag múltra visszatekintő mesterség. Rajtunk kívül még Erzsébetlakon művelik a nádvarrást — mondta Darázs mester.

 ’60-as, ’70-es években a nádtető a szegénység szimbóluma volt. Akkoriban mindenki arra törekedett, hogy nád helyett cserép kerüljön a házára. A ’80-as évek közepén itt-ott újra megjelentek a nádtetők, a ’90-es évek közepéig azonban főleg a régi tetők karbantartását, javítását végezték a mesterek, évente két-három újat készítettek. A nádtetők a ’90-es évek végétől és a 2000-es évek elejétől élik reneszánszukat. Nem túlzás azt állítani, hogy az effajta tetők lassacskán a gazdagság jelképévé válnak.
 


A mester nádpofozás közben


— Divatba jöttek a természetes anyagokból épült házak. Sokan már környezetbarát módon, szalmából készítik a házakat, melyre nádtető illik. Elsősorban a gazdagabb réteg létesít kastélyszerű épületeket, melyek akkor igazán szépek, ha náddal fedik be őket. Emellett többen nosztalgiából, a gyermekkorukra visszaemlékezve térnek vissza a náddal borított tetőhöz. Az udvarok nagy részében hűsölők létesültek, melyekre ugyancsak a hűvöst adó nád kerül. A falvakban található tájházak cseréptetőjét is egyre több helyen váltja fel a nád, hiszen a hagyományos tájházak tetőfedője ez a növény — emelte ki a mester.

Manapság nagyon keresettek a nádvarrómesterek, akik nemcsak új tetőt készítenek, hanem a régiek karbantartását, toldozását-foldozását is végzik.

— A tető akkor szép, ha vékony, apró szálú nádból készül. Évtizedekkel ezelőtt az esztétika nem számított elsődleges szempontnak, így akkoriban — csak a tartósságot szem előtt tartva — vastag, erős nádból készültek a tetők. A nádvarrás nem olyan egyszerű, de nem is túl bonyolult művelet. A nádat szorosan egymás mellé rakjuk, majd a verőnek nevezett szerszámmal szép fokozatosan egyenletesre verjük, ezután pedig a nádat dróttal levarrjuk. Erre a levarrt részre terítjük rá a következő sort, melyet újra egyenletesre verünk, illetve levarrunk. Lentről felfelé haladunk, a varrólécet félméterenként odébb helyezzük. Átlagosan 15 négyzetméternyi területet fedünk le egy nap alatt. A tető teljes befedése, a ház nagyságától függően, öttől huszonöt napot vehet igénybe. A karbantartás során a nádat 70-80 centiméter hosszúságúra vágjuk, és markonként a meglévő tető hiányzó részeibe helyezzük. Az egészet újra lesimítjuk, besűrítjük. Nagyon rossz állapotú tető esetén egy teljesen új réteget húzunk rá. Ha rendszeresen javítják, akkor nagyon sokáig eltarthat. Újvidéken több mint százéves tetőket is javítottunk, ott még gyékényből készült köteleket használtak. Szabadkától Leskovácig több településen dolgoztunk már, Vajdaság-szerte tíz-tizenkét tájházra mi helyeztük fel a nádtetőt. Az emberek már nem terveznek előre. Az egyik napon telefonálnak, és másnap már szeretnék, ha el is kezdenénk a munkát. Megszegtük azt a régi hagyományt, amely szerint a nádvarrók, nádverők mindenszentekkor letették szerszámaikat, és csak a húsvéti locsolkodás után kezdték újra a munkát. Ilyenkor sertést hizlaltak, kacsát tömtek, káposztát savanyítottak.
 


A temerini tájházat is nádtető borítja


Imre az országot négytagú csapattal járja, melyben több huszonéves fiatal is helyet harcolt ki magának.

— A fiatalok körében nem túl vonzó a nádvarrószakma, viszont a csapatom ilyen szempontból kivételesnek számít. Manapság a fiatalok minél magasabb iskola befejezésére törekednek, a mestermunka nem igazán vonzza őket. Én kizárólag a nádvarrásból élek. Rengeteg a munka, ám ha az ember dolgozik, akkor csak csurran-cseppen valamennyi. Nyugaton természetesen sokkal több pénzt keresnek a nádvarrók — fejezte be a beszélgetést Darázs Imre.

Ahogyan a legtöbb régi mesterséget, úgy a nádvarrószakmát is a kihalás fenyegeti. A ’90-es években egyszer már majdnem eltűnt a mesterségek térképéről, viszont a véletlennek köszönhetően mégis sikerült fennmaradnia. A mesterek, ahogy idejük engedi, igyekeznek megismertetni a fiatalokkal ezt a ritkának számító, szinte az év minden hónapjában kenyeret adó szakmát, hiszen nem szeretnék, ha újra csak egy hajszálon függne a nádvarrómesterség megmaradása.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..