Furcsa helyzet állt elő azzal, hogy 2006. december 23-án lejárt az MNT-tagok mandátuma. Az újraválasztásig terjedő időszakig, az MNT tovább folytatja tevékenységét az eddigi tagokkal.
*Elnök úr, hogyan tekint vissza az eltelt egy évre?
- A 2006. év tulajdonképpen a nemzeti tanácsok első mandátumciklusának a záró éve. Némi keserűséggel kellett megállapítani azt, hogy a kormányzatnak és a törvényalkotó hatalomnak az egész 2006. év nem volt elég arra, hogy megalkossa azokat a törvényeket, amelyek alapján a következő választási ciklust le lehetne bonyolítani. Ez egy olyan tényező, amely önmagában dilemmákra, vitákra adott okot és ezt a mulasztást a kormány követte el. Ezzel szemben azért meg kell állapítani, hogy a nemzeti tanácsok ezt az első működési ciklusukat sok jóra felhasználták. Elsősorban az ország politikai és általános közvéleménye tudomásul vette azt, hogy az országban élő kisebbségi közösségek készek és képesek is arra, hogy a kisebbségi önkormányzatiság eszközével éljenek. A kisebbségi közösségek véleményének kikérése, a nemzeti tanácsok bevonása különböző döntéshozatali folyamatokba megkerülhetetlen kötelezettségévé vált a kormányzatnak. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ez egyben a nemzetközi közösségnek az elvárása is.
*Milyen eredményeket értek el 2006-ban?
- Mindenekelőtt a Magyar Szóval kapcsolatos eseményekre szeretnék kitérni. Hosszú kormányzati és intézkedési idő után végre sikerült véglegesíteni a szociális programot. Az új évet a Magyar Szó - mint a Magyar Nemzeti Tanács által alapított intézmények legnagyobbika - már egy karcsúbb dolgozói létszámmal kezdi. Befejezés előtt áll a nyomdaipari fejlesztés, amely jóval erőteljesebb piaci jelenlétet fog biztosítani, ez pedig reményeink szerint a mától számított hat hónapon belül jelentős bevétel-növekedést is tud eredményezni, ami kétségkívül a lapkiadói tevékenység pozícióinak megerősödését, a Magyar Szó minőségének a javulását is fogja jelenteni. Kulturális vonatkozásban azt hiszem, hogy a legfontosabb eredmény a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megalapítása. A zentai székhelyű VMMI egyrészt minőségi ugrást jelent a kulturális értékeink megőrzésében, tudományos feldolgozásában és dokumentálásában. Másrészt pedig egy fontos felzárkózást jelent a Kárpát-medencei magyar közösségek helyzetéhez. Ami az oktatásügyünket illeti, közös nagy eredményeink vannak, és a babérok messzemenően nemcsak az MNT-t illetik meg. A vajdasági magyar politikával, a VMSZ-szel együttes eredményként könyvelhető el a szabadkai Tanítóképző megnyitása, az épület egy részének felújítása. Nyelvhasználati vonatkozásban pedig a folyamatosságot emelném ki. A tartományi kisebbségi és jogalkotási titkársággal karöltve negyedik alkalommal szerveztünk szakterminológiai-nyelvi szemináriumot a közigazgatásban és az igazságügyben alkalmazott magyar bírók, jogászok részére. Végül pedig kiemelném, hogy a 2006. év végén - látva azt, hogy legalább fél évet késni fog a nemzeti tanácsok újraválasztásáról szóló törvény - fel kellett készülnünk a megbízotti státusban való tevékenységre, ebből kifolyólag az Intézőbizottság az MNT szakbizottságaival közösen kialakított egy munkaprogramot, amelyet a 2007. esztendőben indítunk annak reményében, hogy a következő összetételű Magyar Nemzeti Tanács ezeket a tevékenységeket tovább folytatja.
*Az MNT tagjainak újraválasztásáról a vajdasági magyar közvéleményben vita alakult ki. Mit tart a járható útnak?
- Járható útnak azt tartom, hogy a majdan meghozandó jogszabály alapján kell a választási folyamatot lebonyolítani. Ezzel én azt szeretném jelezni, hogy az MNT-nek nem feladata, hogy a választási szabályozókat saját kívánságának megfelelően alakítsa. Szeretném világossá tenni azt, hogy a választási procedúrában a nemzeti tanácsok a következmény és nem az előzmény. Ez azt is jelenti, hogy a vajdasági magyar közösség politikai erőinek kell állást foglalni abban - elsősorban a pártokra és a civil szférára gondolok -, hogy milyen irányba alakuljanak majd a választásra vonatkozó szabályok. Divatosak azok a viták, hogy vajon mi a jó: az elektori rendszer-e vagy a közvetlen választás. Meggyőződésem, hogy mind a két rendszernek vannak előnyei és hátrányai is egyaránt, ebből kifolyólag egyértelműen jót és rosszat kiáltani nem lehet. Fontos, hogy a választási rendszer biztosítsa a kellő mértékű reprezentativitást, nem szabad magunkat abba az illúzióban ringatni, hogy a kisebbségi közösségek olyan öntudatos politikai közösséget képeznek, amelyben a választópolgárok döntő többségének érdeke fűződik ahhoz, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon részt vegyen. Azt hiszem, hogy ez is egy olyan illúzió, amivel le kellene számolni. A lényeg az, hogy egy jó választási rendszer akkor kiegyensúlyozott, ha magának a közösségnek lehetővé teszi a választást: döntse el maga, hogy saját vonatkozásában az elektori rendszerben bízik inkább, vagy pedig a közvetlen választásoknak a rendszerében.
*A Magyar Nemzeti Tanács gyakorolja az alapítói jogokat a Magyar Szó és a Hét Nap lapkiadó vállalatok esetében. Milyen strukturális változásokon mennek át ezek az intézmények?
- Aminek a törvény erejénél fogva meg kellett történnie, az megtörtént november végén. Megszüntettük az eddigi igazgatóbizottságok szerepét, ez egyszerre felértékelte az igazgatók tevékenységét és felelősségét, másrészt pedig megoldottuk azt, hogy az MNT ezen cégek taggyűlésében milyen módon gyakorolja a döntéshozatali jogot. Úgy gondoltuk, hogy célszerűtlen lett volna a 34 tagú MNT-re hárítani a cég taggyűlésének minden részletkérdésre vonatkozó döntéshozatali jogát, ezért mi mint tulajdonosi testület és az igazgató közé beépítettük az úgynevezett meghatalmazott személyek testületét, amelynek bizonyos mértékig tovább kelleni vinnie azokat a feladatokat, amelyeket az intézőbizottságok végeztek. Ami az egyéb változásokat illeti, én úgy látom, hogy a Hét Nap vonatkozásában a cégvezetésben semmi változásra nincs szükség, a Magyar Szó vonatkozásában a nyomdaipari tevékenység erősödését és piaci pozíciójának kialakítását kell követni. Vélhetően a személyi állomány vonatkozásában erősítésre lesz szükség, ez az igazgató feladata lesz. Valamint tavasszal ki kell írnunk a két lap felelős szerkesztői posztjának betöltésére vonatkozó pályázatot is, hiszen a mandátumok lejárnak.
*Bizonyára tisztában van a Szabadkai Rádió helyzetével. Ön mint az említett intézmény igazgatóbizottságának elnöke hogyan értékeli azt?
- Úgy gondolom, a rádió szerkesztőségnek is tudomásul kell vennie, hogy nem a nyilvános levelezgetés az igazi megoldás. A kialakult állapot néhány szempontból megváltoztathatatlan: az országban vannak a törvények, amelyek átalakítják a frekvencia-gazdálkodást, átalakítják a közszolgálatiság fogalmát, átalakítják a helyi önkormányzatok által alapított elektronikus médiumok helyzetét, kötelező privatizációs folyamatot vezetnek be. A frekvencia-gazdálkodás vonatkozásában tudomásul kell venni, hogy pályázatok kiírására került sor, ezen pályázatok eredményeként minden elektronikus médium csak egy frekvenciával rendelkezhet. Ezek a jogszabályok nem jók, már csak azért sem, mert nem vesznek tudomást a kisebbségi közszolgálatiság tekintetében elért eredményekről. A nagy kérdés az, hogyan lehet biztosítani azt, amit a Szabadkai Rádió elért, vagyis az egész napos magyar nyelvű műsor sugárzását. Ha a dolgok rosszul alakulnak, akkor a Szabadkai Rádió vissza fog szorulni egy frekvenciára, és a három adásnyelvnek a pozícióit egy frekvencián nyilvánvalóan műsoridő-beosztással kell megoldani. Amennyiben időközben sikerülne módosítani a jogszabályokon, és erre az új parlament összetétele bizonyos értelemben esélyt ad, akkor ezen a helyzeten talán lehet változtatni. Emlékeztetni szeretném az olvasókat, hogy a VMSZ kötelezettséget vállalt arra, hogy első kezdeményezője legyen a tömegtájékoztatási, valamint a rádiódiffúziós törvény módosításának. Egy komplett gondolkodási doktrínát kell megváltoztatni ahhoz, hogy ez sikeres lehessen, de látok erre esélyt. Amennyiben viszont ez nem sikerül, az azt fogja jelenteni, hogy a 24 órás magyar nyelvű önálló rádióműsor üzemeltetésére más megoldást kell érvénybe léptetni. Szeretném aláhúzni, hogy a vajdasági magyar politikának, ezen belül az MNT-nek, az összes politikai pártnak az lehet az egyedüli normális célja, hogy bármilyen módon biztosítsa a 24 órás magyar nyelvű rádióműsor sugárzását.