A szakmai összejövetelt a Zentán megvalósuló, az UNESCO által támogatott örökségvédelmi projektum részeként hívták össze, a közösségi bevonás, a regionális együttműködés és az inkluzivitás elvei mentén. A jelen lévő szakemberek, Tojzán Ákos, az Óbecsei Városi Múzeum igazgatója, Raško Ramadanski, az Óbecsei Városi Múzeum régésze, valamint Laskovity Kornél, Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetének igazgatója és Vörös Attila polgármesteri tanácsadó egyebek között arról beszéltek, milyen lehetőségeket rejt a múlt digitális újraértelmezése, és hogyan válhat a kulturális örökség élményszerűvé a mai generációk számára.

Az egybegyűlteket Perpauer Attila, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatója köszöntötte, és kiemelte, a kezdeményezés hidat alkot régiók, kultúrák és közösségek között. Hozzátette, a projektum feltárja és védi a múltat, modern infrastruktúrát teremt, és egyúttal befektetés a jövőbe. A fórumon részt vettek a Zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola, valamint az egészségügyi középiskola diákjai és tanárai, illetve jelen volt Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója.

A Cultural Connect: Preserving Heritage in the Western Balkans (Kulturális Kapcsolatok: A kulturális örökség megőrzése a Nyugat-Balkánon) projektum fő megvalósítója Zenta Község Idegenforgalmi Szervezete, partnerei pedig a montenegrói Petrovac na Moru településen működő Bauo Kulturális Fejlesztési Társaság, az Óbecsei Városi Múzeum, valamint a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ. A tervezet középpontjában az egykori zentai Szent István-templom maradványainak feltárása és korszerű bemutatása áll. A provinciális, barokk stílusú, Szent István király tiszteletére szentelt templom 1769 és 1770 között épült fel a város főterén. A hagymakupolás harangtoronnyal díszített, egyhajós épület, mely hosszú időn át Zenta egyetlen katolikus temploma volt, sajnálatos módon 1911. április 16-án, húsvéthétfőn a régi városháza épületével együtt kigyulladt és teljesen leégett. A tragédia után a megmaradt részeket is eltávolították, az alapokat földdel fedték be, a területet pedig az évtizedek során parkosították és füvesítették. A templom maradványai így több mint egy évszázadon keresztül rejtve maradtak a városközpont alatt.

A projektum első lépéseként georadaros felmérés készült, mely pontos adatokat szolgáltatott a föld alatt rejtőző falmaradványok helyzetéről és állapotáról, majd megkezdődtek a régészeti feltárások. A munkálatok lezárása után a templom falmaradványain elvégezték a szükséges állagvédelmi beavatkozásokat, majd a hosszú távú megőrzés érdekében visszatemették őket. A következő időszakban a helyszín is megújul, valamint az eredetileg tervezett üvegborítás helyett a digitális örökségbemutatás kerül előtérbe. Az egyik, nagy népszerűségre számító elem az XR-alapú digitális rekonstrukció lesz, mely lehetővé teszi, hogy a látogatók a technológia segítségével „életre keltve” láthassák az egykori Szent István-templomot, hogy a formája és jelentősége újra értelmezhetővé, átélhetővé váljon a mai közönség számára. A hosszú távú cél, hogy Zenta kulturális öröksége korszerű módon legyen hozzáférhető a helyi közösség és az idelátogatók számára, miközben erősíti a város identitását és turisztikai vonzerejét.

A projektum nemcsak a régészeti örökségre összpontosít, hanem a közösségi és szakmai együttműködésekre is. 2025 során több nemzetközi műhelymunka és tanulmányút valósult meg, melyek során szerbiai és montenegrói szakemberek osztották meg egymással tapasztalataikat a kulturális örökség megőrzéséről, bemutatásáról és turisztikai hasznosításáról.

Tojzán Ákos szerint egy-egy ilyen projektumnak az a jelentősége, hogy a fiatalok közelebb kerülnek a múlthoz, és megismerik, az ősök munkája hogyan hat ki a mai emberek életére. A legnagyobb kihívás nem a megtalált tárgyak megőrzése, hanem annak a tudásnak az átadása, amelyet azok magukban őriznek. Ezt szolgálják majd a projektum folytatásában a műhelymunkák és előadások a középiskolások számára. Elhangzott, hogy a feltárt tárgyak jelenleg még Óbecsén vannak, de a Zentai Városi Múzeumba kerülnek majd.

Laskovity Kornél úgy fogalmazott, a kulturális örökséget úgy kell bemutatni, hogy az a helyi identitás erősítése mellett a városba érkező turistáknak is érdekes, látványos legyen. Elmondta, mit sikerült eddig megvalósítani, kiemelve a nemzetközi szakmai együttműködést, és hangsúlyozta, hamarosan megkezdődik a kialakítása a modern technológiára épülő emlékhelynek, mely egyedi prezentáció lesz. Az XR-technológia arról szól, hogy lemodellezik a már nem létező templomot, ehhez majd háromnyelvű narráció társul, és mindenki megtekintheti a város központjában. Az emlékhely vonzó eleme lesz a városi parknak, ahol megpihenhetnek az arra járók. A következő időszakban a szakemberek az iskolákba is ellátogatnak, mert számítanak a tanulók ötleteire. Az igazgató rámutatott a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szerepére abban, hogy az előzetes tervük változott, és korszerűbbé vált.

Raško Ramadanski régész, aki részt vett a nemzetközi kapcsolatok kialakításában és megerősítésében is, az általa vezetett zentai ásatási munkálatok érdekességeiről számolt be. Vörös Attila arra tért ki, hogy később ezt a technológiát más zentai értékekre, látványosságokra is kiterjeszthetik – például a zentai csatára –, és mindez hozzájárulhat a város idegenforgalmának a fejlődéséhez és turisztikai vonzerejének a növeléséhez.