A mostani Szabadkában meglátni Kosztolányi Szabadkáját

A mostani Szabadkában meglátni Kosztolányi Szabadkáját

Hicsik Dóra legújabb könyvében Kosztolányi családja kerül közelebb az olvasóhoz.

Szabadka Kosztolányi Dezsőjéről és művei keletkezéséről sokat tudunk. Számtalan kötet a segítségünkre van, ha mélyebben szeretnénk elmerülni az író életében, ám a legmegbízhatóbb forrást talán a szabadkai kutatók munkája nyújtja. Hicsik Dóra legújabb könyvében Kosztolányi családja kerül közelebb az olvasóhoz.

— Kosztolányi életművének a kiadása most folyik Magyarországon, és ebbe illeszkedik bele ez a kötet is. Olyan adatokhoz tudtam hozzájutni, amelyekhez a magyarországi kutatók a hely- vagy a nyelvismeret hiánya miatt nem. Kosztolányi Dezső családfájára vonatkozó adatokról van szó. A könyv megírására Dévavári Beszédes Valéria kért föl. Az eredeti terv az volt, hogy Kosztolányi édesapjáról írok, viszont annyi érdekes információ derült ki a családról, mely az 1800-as évek elején érkezett Topolyára, hogy úgy gondoltuk, ezeket is beletesszük a könyvbe. Így lett A bácskai Kosztolányiak a címe, és az egész család élettörténete belekerült Kosztolányi megszületéséig, tehát 1885-ig. A kötet két részből áll, az elsőben arról van szó, hogy Nemeskosztolányból hogyan érkezett a családnak ez az ága először Miskére, aztán Topolyára, onnan Csantavérre és Szabadkára, a második részben pedig az édesapa, Kosztolányi Árpád a főszereplő. Kosztolányi Dezső regényeiből, novelláiból és verseiből mindenki ismeri a szerző édesapját. A művek történelmi hátteréhez kerestem ki újságcikkeket, jegyzőkönyveket, tehát olyan feljegyzéseket, amelyek bizonyítják, hogy mindaz, amit az író az édesapjához kapcsolódóan leír például az Aranysárkányban, az valódi, megtörtént esemény.

A kötet megírása körülbelül másfél évig tartott. A szerző azt is elmondta, hogy húszéves Kosztolányi-rajongás áll a kutatómunka mögött, hiszen középiskolás kora óta figyelemmel kísérte a szerző munkásságával kapcsolatos levéltári adatokat, könyvtári dokumentumokat, így nem volt nehéz összegeznie a már megszerzett tudást.

— Mindenki nagyon segítőkész volt az alatt az idő alatt, amíg írtam a könyvet. Ha megakadtam, egy kicsit elcsüggedtem, de ilyenkor Dévavári Beszédes Valéria átküldött valakit a könyvtárba, és azt üzente, hogy üdvözöl Kosztolányi Árpád, én pedig ettől új erőre kaptam. A Kosztolányi család nagyon szerteágazó, mindenki Nemeskosztolányból érkezett valahova, sokan vannak Magyarországon is. Néhány évente megszervezik a Kosztolányi-világtalálkozót, melyen az egybegyűltek bemutatják, mit kutattak fel a családfában. Nagyon sok segítséget kaptam Kosztolányi Zoltántól is: így sikerült feltérképezni, hogy a mi Kosztolányi Dezsőnk családja hogyan kapcsolódik a nemeskosztolányi Kosztolányi családhoz. A magyarországi kutatók a Budapesthez kötődő szálakat vizsgálják, és nem ellenőrzik a Szabadkán kikutatott információkat. Volt olyan dátum, amelyet sikerült kijavítanom, merthogy mindenki rosszul tudta, illetve a nagyanyai családfát is végig tudtam vezetni 1750-ig.

Hicsik Dóra elmondta, hogy a fiatalok a 2011 óta megrendezendő Kosztolányi-talány vetélkedőn is tudják hasznosítani a kiadványt. A vetélkedőnek és a könyvnek is az a célja, hogy a művekben olvasott történeteket könnyebben el tudjuk képzelni, a mostani Szabadkában lássuk meg Kosztolányi Szabadkáját.

A könyvbemutatón az Életjel Kiadó igazgatója, Dévavári Beszédes Valéria köszöntötte az egybegyűlteket, a kötetet pedig Káich Katalin, az irodalomtudományok doktora méltatta. Góli Kornélia felolvasásai tették színesebbé az estet, a jelenlevők az Aranysárkányból és Kosztolányi verseiből hallhattak ízelítőt. A könyv a Bethlen Gábor Alap, Szabadka város önkormányzata és a Szekeres László Alapítvány támogatásával született meg.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink