A magyar államalapítás napja

Tisztavatás, nyitott parlament, családi programok és tűzijáték is várja az érdeklődőket a Szent István-nap és a magyar államalapítás alkalmából tartott rendezvénysorozaton, mely a hagyománynak megfelelően a nemzeti lobogó felvonásával kezdődik a Kossuth téren. Az ünnepélyes tisztavatás után Áder János köztársasági elnök fog beszédet mondani. A közönség ezenkívül parlamenti nyílt napon, családi programokon, ökumenikus kenyéráldáson, ünnepi szentmisén és Szent Jobb-körmeneten vehet részt. A napot könnyűzenei koncertek — a többi közt az Ivan and the Parazol, Ferenczy György és a Rackajam, valamint Deák Bill Gyula és zenekara — színesítik. Ezután kezdődik, és egyúttal zárja a magyar államalapítás ünnepét a Duna-parton megrendezendő tűzi-, illetve fényjáték.

Eltemették a volt kancelláriaminisztert

Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben eltemették Kiss Péter szocialista képviselőt, volt kancelláriaminisztert. A közelmúltban elhunyt politikustól több százan vettek végső búcsút, köztük Boross Péter, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi miniszterelnökök, valamint több jelenlegi és volt országgyűlési képviselő. A gyászszertartáson Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke és Lengyel László politológus, közgazdász mondott beszédet. A Magyar Szocialista Párt alapító tagját az Országgyűlés, a Magyar Szocialista Párt, a IV. és a XIII. kerületi önkormányzat saját halottjának tekinti.

Megsemmisített hadoszlop Ukrajnában

Orosz harcjárműoszlop hatolt be Ukrajna területére a kelet-ukrajnai Izvarine határátkelőnél. Az ukrán fegyveres erők tüzérsége megsemmisítette az orosz harcjárművek nagy részét. Az összecsapás után Petro Porosenko ukrán elnök aggodalmát fejezte ki. Szerinte a szeparatisták által ellenőrzött területnél lévő határszakaszon továbbra is érkeznek illegálisan fegyverek és katonai eszközök Oroszországból. Az orosz fél szintén nyugtalan. Moszkvát az Ukrajnába küldött segélykonvoj sorsa foglalkoztatja. Az orosz külügyminisztérium szerint az ukrán fegyveres erők megélénkült tevékenysége nyilvánvalóan arra irányul, hogy elvágják a Kelet-Ukrajnának szánt orosz segélyszállítmány előre egyeztetett útját. A legutóbbi orosz—ukrán megállapodás szerint egyébként Ukrajnába a Vöröskereszt képviselői szállítják el az orosz segélyt a donyecki ellenőrzőponton át.

Vasfüggöny helyett kerékpárösvény

Az egykori hírhedt vasfüggöny több mint negyven évig szelte ketté Európát,  most pedig kerékpárút lehet belőle. Az ötletet Michael Cramer, a német Zöld Párt európai parlamenti képviselője vetette fel néhány évvel ezelőtt. Az elképzelés hamarosan megvalósul, hiszen már csak az útjelzések hiányoznak. A kerékpárút 7000 km hosszan fut Norvégiától a Fekete-tengerig, és a profi, valamint az amatőr kerékpárosok számára is ajánlott. Mivel nagyrészt (mintegy 6800 km-en) sík területen halad át, a kevésbé felkészülteknek is élvezetes lehet. Michael Cramer az út eszmei jelentőségére hívta fel a figyelmet. Az elgondolás egyik alapeleme volt, hogy a bicikliút — amennyire csak lehet — az eredeti határ mentén haladjon. Valahányszor keresztezi egymást a régi és a kerékpárút, tábla mutatja, ott pontosan mikor húzták fel a falat. A német szakaszon azokat a pontokat is jelölték, ahol a katonák lelőtték a határsértőket.

Valóban jól őrzik az Egyesült Államok határait?

Az amerikai szuperbiztonsági intézkedések ellenére James O'Keefe dokumentumfilmesnek a Rio Grande folyón sikerült átjutnia Mexikóból Texasba — Oszama bin Ladennek öltözve. A liberális demokráciát szívesen bíráló konzervatív filmes azért viselt bin Laden-maszkot, hogy rámutasson az ellenőrizetlen határok miatti nemzetbiztonsági kockázatra. A film előzménye az Egyesült Államokban a határok biztonságáról zajló vita volt. Az elmúlt hónapokban ugyanis több tízezer közép-amerikai, kísérő nélküli kiskorú lépte át illegálisan a határt. Az Obama-kormány kritikusai szerint a beáramlás oka a Fehér Ház „zavaros politikája”, mely — a konzervatívok szerint — amnesztiával kecsegteti a határon sikeresen átjutókat. Az ország vám- és határvédelmi hatóságának egy névtelenséget kérő hivatalnoka a dokumentumfilmre reagálva kijelentette: „Nem lehetünk ott mindenhol egyszerre. A texasi jelenség tipikus.”

Stagnál az eurózóna GDP-je

0 százalékos gazdasági növekedéssel zárta az eurózóna a legutóbbi időszakot. 2014 második negyedévében az előzőhöz viszonyítva nem nőtt a szezonálisan kiigazított GDP. Az előző év hasonló időszakához képest azonban 0,7 százalékos emelkedés könyvelhető el. Az eurózóna negyedéves stagnálása alulmúlja az elemzők várakozásait, akik az utóbbi napokban 0,1 százalékos növekedést vártak, módosítva a korábban kiadott, 0,2 százalékos előrejelzésüket. A cseppet sem kecsegtető GDP-adatok a nyugat-európai tőzsdéket is érzékenyen érinthetik. Az eurózóna és Németország rossz adatai továbbra sem engedik szárnyalni a frankfurti és a londoni tőzsdét, illetve a párizsi börzét.

Az elefántok és a terrorizmus

Sok mindennek van manapság világnapja, például az elefántoknak is. A World Elephant Day 2012. augusztus 12-én indult útjára azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az ázsiai és az afrikai elefántok szomorú sorsára. Az elmúlt évtizedekben ugyanis az illegális elefántcsont-kereskedelem óriási méreteket öltött. Afrika elefántállománya rekordtempóban fogy, a legnagyobb elefántpark az elmúlt négy év során létszámának kétharmadát veszítette el. A csontcsempészet rendkívül jó üzlet, a bűncselekmények számos esetben terrorszervezetekhez is köthetőek. A radikális csoportok ugyanis a fegyverek jó részét abból a pénzből szerzik be, amelyet a csempészetből nyernek. 2012-ben például az orvvadászok csaknem 22 000 elefántot mészároltak le, 2013-ban pedig a hatóságok több mint 40 tonna illegális elefántcsontot foglaltak le. Mindezek miatt tehát nagy szükség van a vadvilág különféle élőlényeinek világnapjára, mivel ezeknek az állatoknak a fennmaradása a jövő nemzedékeitől függ.