A magyar színházi élet meghatározó kérdései

A magyar színházi élet meghatározó kérdései

A 2008-ban alakul Magyar Teátrumi Társaság sorrendben a 18., illetve idén az első közgyűlését tartotta meg.


Wischer Johann, Szabó László, Vidnyánszky Attila, Kis Domonkos Márk és Pataky András (Herédi Krisztián felvételei)

Az esemény különlegessége az volt, hogy az összejövetelt első alkalommal szervezték meg a határon túl, méghozzá Vajdaságban, a Zentai Magyar Kamaraszínház vendéglátásával.

A rendezvény kezdetén Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd bemutatta az általa vezetett intézmény tevékenységét.

Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kifejtette, az, hogy a társaság éppen Zentát választotta a közgyűlése helyszínéül, nem csak a színházaink, hanem a közösségünk elismerése is.

Ceglédi Rudolf polgármester szintén nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Zenta lehet a rendezvény házigazdája. 1216, a város első írásos említésének dátuma, és 1697, a zentai csata éve mellett a polgármester a község életének szempontjából meghatározónak tartja 2008-at is, amikor megalakult a Zentai Magyar Kamaraszínház.

A mintegy hatvan tagszervezetet számláló, és ezzel a legnagyobb magyar színházi érdekképviseletnek számító szakmai fórum napirendjén számos olyan kérdés szerepelt, amelyek meghatározhatják a magyar színházi élet jelenét és jövőjét is. Ezekről a több órán át tartó ülés után sajtótájékoztatón számoltak be az újságíróknak.

Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára mindenekelőtt bejelentette, hogy Kis Domonkos Márk, a Váci Dunakanyar Színház igazgatója és Pataky András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója személyében két új alelnököt választottak.

Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke és a Nemzeti Színház igazgatója kiemelte, a megbeszélésen szóba került az előadó-művészeti törvény módosítása, a befogadó helyek fontossága, amelyek közel egymillió nézőt szolgálnak ki országszerte, éppen ezért arra törekszenek, hogy a közönség vidéken is minőséges előadásokat kapjon. Beszéltek az amatőr színjátszás újjáélesztéséről, a Színházba mentem! című programjukról, a POSZT-ról, a hosszú távú stratégia megfogalmazásáról, a képzésekről, az ifjúság színházi neveléséről.

Wischer Johann örömét fejezte ki, hogy a Zentai Magyar Kamaraszínház része a Magyar Teátrumi Társaságnak, mert ez a tagság a határok ellenére is átjárhatóságot jelent nekik. Abban is egyetértenek a szakmai szervezettel, hogy a nézőt nem csak a színházban kell keresni, ezért a megalakulásuk óta tájolással is foglalkoznak, a középiskolákba pedig tantermi produkciókat visznek.

Az együttműködéshez hozzátartozik, hogy nem csak ők vendégszerepelnek az anyaországban, hanem az ottani társulatok is egyre gyakrabban lépnek fel Zentán. Februárban például a Magyar Teátrumi Társaság jóvoltából nagy sikerrel szervezték meg a Tisza parti városban a Teátrum Neked! – Zentai Teátrumi Napok elnevezésű háromnapos fesztivált.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A végzet asszonya(i)
Színház
Minek a szív…
Színház
Facebook

Támogatóink