A magyar kultúrkincs digitális mentése

A magyar kultúrkincs digitális mentése

A Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdaság Autonóm Tartomány alapításában működő, zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek a megalakulása óta kiemelt fontosságú feladatai közé tartozik a vajdasági magyarság kultúrájának dokumentálása, kutatása és bemutatása, valamint a szakkönyvtárak és az internetes adatbázisok kialakítása, működtetése.

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a másik négy kisebbségi művelődési intézettel együtt az idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A működését ugyan évekkel korábban kezdte meg, de ekkor emelték tartományi szintre a munkáját.

— Amikor az intézetünk hozzákezdett a tevékenységének végzéséhez, a digitalizálás volt az elsődleges célja, és digitalizálási központnak is nevezték — mesélte Gondi Martina igazgató. — Abban az időben a módszer még nem volt elterjedve ebben a régióban, talán még Magyarországon sem, de már nyilvánvalóvá vált, mennyire fontos lenne a vajdasági magyar kultúrkincset digitális könyvtárban felhalmozni, átmenteni, megőrizni. Viszont az intézet megnyitásával sorra jöttek az újabbnál újabb feladatok, és hamarosan a gyakorlatban is megmutatkozott az intézményi, szakmai háttér szükségessége. A főbb feladatköreink közül megemlíthetem a közgyűjteményekkel foglalkozót, a művelődést és a könyvkiadást. Azok a gyűjtemények, hagyatékok, amelyeknek nem találnak megfelelő helyet, számíthatnak arra, hogy az intézmény befogadja őket. Nekünk most már van megfelelő területű raktárhelyiségünk, ez a valamikori zentai laktanya, melyet az önkormányzatnak köszönhetően kaptunk el használatra. Ami a könyvkiadásunkat illeti, csak egy bizonyos rétegre vonatkozik, például a helytörténeti kiadványokra és a népzenekutatásra. A jövőben ezen a téren a helyi értéktárakra is szeretnénk fókuszálni, és azt is lényegesnek tartjuk, hogy legyenek néprajzi tematikájú kiadványaink. 

* Hol tart jelenleg a digitalizáció?

— Ez egy olyan folyamat, amelyet jobb esetben sohasem lehet befejezni. A gyűjtemények átmentésén nemcsak a nyomtatott anyagokat értem, hanem mindent, ami kép, hang vagy videó. Vannak régi hanganyagok, illetve képanyagok, melyeknek még nem digitális a hordozója, de azokat is, amelyek digitálisan már rendben vannak, állandóan fel kell dolgozni, hogy nyilvánossá tudjuk tenni. Digitális leltárt vezetünk, mely által az anyagok kereshetővé, kutathatóvá, hozzáférhetővé válnak. A digitalizáción természetesen nem csak azt kell érteni, hogy valamit beszkennelünk, mert ezzel még korántsem ér véget a folyamat. Azokkal a rendkívül fontos anyagokkal, amelyekről három-négy évvel ezelőtt még azt gondoltuk, tíz évbe is beletelik, mire végére érünk a digitális mentésüknek, nemsokára készen leszünk. A technikai fejlődésnek hála lerövidültek a fázisok, az új gépek rendkívül gyorsak. A magyar állam jóvoltából, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak köszönhetően a tartományi költségvetésen túl is lehetnek projektumaink, így külső munkatársak bevonásával végezhetjük a digitalizálást. Az anyaország a technikai fejlődést és a munkatársak alkalmazását is támogatja, ezért tudunk haladni. A Magyar Szónak nemsokára befejezzük a digitális mentését, mi foglalkozunk Németh Mátyásnak, a Magyar Szó egykori fotóriporterének az anyagával, Dormán László fotóriporter viszont a saját felvételeit digitalizálja. Ezek még nem érhetőek el, az érdeklődőknek egyelőre várniuk kell arra, hogy ezeket az óriási gyűjteményeket nyilvánossá tudjuk tenni.

Novák Ferenc, a digitalizálási osztály vezetője elmondta, a Magyar Szó digitalizálása az előző év végén kezdődött el, és remélhetőleg az idén befejeződik.

— A ’80-as évek közepénél tartunk, 2006-ig kell digitalizálni, onnan már elektronikus formában is megjelent a napilap. A szkennelés csak az első lépés, utána felhasználóbaráttá kell tenni az anyagot. Arra törekszünk majd, hogy könnyen kereshető legyen, hiszen már nagyon sokan érdeklődnek iránta. Szabadkán véget ért a Bácsmegyei Napló beszkennelése, de a karakterfelismerés még folyamatban van, és olyan példányok is akadnak, amelyeket nem sikerült beszerezni. Befejeztük a Híd folyóirat digitalizálását, már el is érhető a VMMI honlapján. A Létünk folyóirat és bizonyos könyvsorozatok, például a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság könyvei, a Hagyományaink sorozat vagy a legjelentősebb íróink életműsorozata szintén elkészült, ezeknek a nagy része már meg is található a VMMI weboldalán. A terveink között szerepel a Temerini Újság feldolgozása, később pedig más települések lapjait is szeretnénk begyűjteni, a zentai helyi jellegű újságokat, illetve rövidebb életű folyóiratokat, hetilapokat, napilapokat, például a Napló hetilapot is.

Gondi Martinától megtudtuk, hogy a Forum Könyvkiadóval ismét megjelentetik Bodor Anikónak a vajdasági magyar népzenéről szóló sorozatát. Igaz ugyan, hogy a könyvek letölthetőek az adattárból, a www.vmmi.org oldalról, viszont még mindig nagyon sokan keresik nyomtatásban. Az I. világháború centenáriumának apropójából azok a helytörténészek kerültek a látókörükbe, akiknek vannak folyamatban levő kutatásaik ebben a témakörben, és segítenek nekik az anyag megjelentetésében. A nagy háború szabadkai áldozatainak és túlélőinek listája már nyomdakész állapotban van, és Bácskossuthfalva, Csantavér, Topolya és Temerin adatbázisa is készül.

A VMMI képzéseinek többsége a pedagógusoknak, a könyvtárosoknak és a népművészettel foglalkozóknak szól. A gazdag kínálatból az igazgatónő kiemelte a több hétvégén át tartó viseletvarró tanfolyamot, melyre hatalmas volt a túljelentkezés.


A szerző felvételei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink