A magányos idősek reménye: a falugondnok

A magányos idősek reménye: a falugondnok

Kevés idős személy van abban a szerencsés helyzetben, hogy a családtagjai besegítenek neki a ház körüli munkákban, elvégzik számára a bevásárlást, vagy elviszik az orvoshoz.

Akinek egyedül kell boldogulnia, az a falugondnokra családtagként és angyali segítségként tekint.

A szolgálatot a CMH Polgári Egyesület üzemelteti, a szakmai támogatást és a képzést viszont a Caritas végzi. A CMH-iroda koordinátora, Bús Ottó elmondta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség 2014. évi választási programjának egyik része a falugondnoki szolgálat volt. Nem kellett jelentősebb kutatásokat végezni annak érdekében, hogy fény derüljön arra, milyen sok idős ember él magányosan, segítség nélkül.

— 2015 körül a magyar kormány tudomást szerzett a nehézségekről, ezért felkarolta a falugondnoki ötletet és szolgálatot. Tárgyi, anyagi és egyéb támogatásokkal járult hozzá ahhoz, hogy ezt létrehozzuk Vajdaságban. 2015. november 1-jétől 12 falugondnok kezdett el dolgozni 7 önkormányzat 25 településén. December 1-jén még 2-en csatlakoztak. Ezzel egyidejűleg fokozatosan kiépült a rendszer, és 2016 áprilisában újabb munkatársak kerültek a szolgálathoz, így ma a 20 falugondnok Vajdaság 17 önkormányzatának 50 települését fedi le. Mivel Szabadka város területe a legnagyobb, itt 4-en tevékenykednek, azaz Csantavéren, Bajmokon, Kelebián és a magyar határhoz közeli településeken van egy-egy munkatársunk. A magyarországi tapasztalatok alapján az a döntés született, hogy egy gondnoknak körülbelül 30 kliense, úgynevezett felhasználója legyen, ez az optimális szám. Igyekszünk megtartani ezt, ám ez attól is függ, hogy mennyi lakosa van a településnek, és mekkora helységről van szó. A magyar állam 60 millió forinttal támogatja a falugondnoki szolgálatot, ebből az összegből tudjuk átutalni a fizetésüket, illetve lefedni az üzemanyag költségeit.

A magyar kormánynak köszönhetően minden munkatársuknak sikerült szolgálati autót adni, továbbá minden olyan szerszámot a rendelkezésükre bocsátani, amely a munkavégzéshez szükséges. A szabadkai egyházmegye Caritasának igazgatója, Ricz Gábor is nyilatkozott lapunknak:


Ricz Gábor (a szerző felvétele)

— Amikor a Magyar Nemzeti Tanács elkészítette a falugondnoki stratégiát, mi jeleztük, hogy nagyon szívesen koordinálnánk ezt a projektumot. Miután a VMSZ elnyerte a magyar kormány támogatását, a kezdeményezést életre lehetett kelteni. A kezdetektől fogva mi végezzük a szakmai koordinációt, mivel van licencünk a házi kisegítői szolgáltatásokra vonatkozóan. A falugondnokság eredetét illetően egy hungarikumról van szó, melyet Kemény Bertalan talált ki. Magyarországon megkülönböztetik a falu- és a tanyagondnokot, mindkettő nagyon szépen működik. Valójában minden településnek szüksége van gondnokra, hiszen rengeteg fiatal külföldre költözött, és nincs, aki gondoskodjon az idősekről. Mi elsősorban azoknak a személyeknek tudunk segítséget nyújtani, akik nagyon szegények, és már képtelenek elvégezni a ház körüli vagy egyéb teendőket.

Egy falugondnoknak állandó kliensei vannak, akikhez hetente jár, vagy amikor szükséges, valamint vannak úgynevezett standby emberek, akik csak bizonyos hónapokban igénylik a szolgáltatást. Van, akinek csak télen, a fűtési időszakban van szüksége segítségre, másnak azonban például nyáron, a kerti munkálatok idején. Általánosságban elmondható, hogy nagyjából 770 személyhez járnak a falugondnokok. Fűnyírás, favágás, bevásárlás, a kerti munkálatok elvégzése, vérnyomásmérés, házjavítás, meszelés, a kert és az utca karbantartása, a tüzelő bekészítése, ügyintézés, szállítás, valamint a pszichoszociális segítségnyújtás is a munkakörükbe tartozik.

— Sok olyan felhasználónk van, aki számára a falugondnok az egyetlen kapocs a társadalom felé, ezért fontos, hogy ha az illetőnek szüksége van rá, akkor elbeszélgethessen a hozzá kijáró falugondnokkal. Mozgáskorlátozott vagy beteg emberektől nem várhatjuk el, hogy önerőből jussanak el a hivatalos intézményekbe, így a falugondnok viszi el őket az autójával. A gondnok nemcsak segít, illetve megold bizonyos problémákat, hanem az életminőségen is javít. Ez nem munka, hanem hivatás. Munkatársaink a Köztársasági Szociális Védelmi Intézet hatvanórás képzésén is részt vettek, ennek köszönhetően házi betegápolói szakképesítést is kaptak. Fontos megtanulniuk, hogyan kell kommunikálni az idősekkel és a sérültekkel, mikor és mire kell tudni nemet mondani, illetve hogyan kell elnyerni a bizalmukat.

Hogy kiből lehet falugondnok, arról a település helyi közössége, a helyi plébánia, a falu lakossága és a Caritas közösen dönt. Ricz Gábor elmondta, nagyon érdekes volt követni a falugondnokok fejlődési útját.

— Amikor munkatársaink elkezdtek itt dolgozni, és látták, hogy az idősek milyen nehéz körülmények között élnek, átértékelődött bennük a saját életük, helyzetük. Rájöttek, hogy mennyire szerencsések, hiszen van munkájuk, családjuk, egészségük és nem utolsósorban holnapjuk. A segítő szakmában mindenki adja magát, az idejét, az empátiáját, a szeretetét, és nagyon nehéz meghúzni azt a határt, amelyet már nem szabad átlépni. Idővel ezt az egyensúlyt is sikerült megtalálniuk.

A csantavéri Oláh Csongor majdnem egy éve dolgozik falugondnokként. Elmondása szerint a településnek szüksége van még egy gondnokra, hiszen neki a több mint harminc kliense mellett várólistája is van.


Oláh Csongor (a szerző felvétele)

— Szeretek az idős embereknek segíteni, és csak most figyelek fel igazán az ő problémáikra, hogy hétköznaponként velük foglalkozom. Sokan egyedül élnek, magányosan, kis nyugdíjjal, és úgy érzem, fontos rajtuk segíteni. Az előző falugondnok mellett két hétig tanultam be a munkát, viszont sokan már korábbról is ismertek, ezért nem volt nehéz elnyerni az idős személyek bizalmát. Hétfőtől péntekig napi nyolc órát dolgozunk, ám ez sokszor elhúzódik, kitolódik, és ha kell, akkor egész nap szolgálatban vagyunk. A téli teendők közül a favágás egy kicsit megterhelőbb fizikailag, viszont ez a munka inkább pszichikailag nehéz. Fontos, hogy beszélgessünk az idősekkel, megmosolyogtassuk őket, akár egy óra hossza is sokat számít nekik. Nem könnyű nap mint nap idős és beteg emberekkel foglalkozni, akiknek sok egészségügyi és egyéb bajuk van, ezért nagyon nagy lelki feltöltődés számunkra, hogy havonta összeülünk a többi falugondnokkal, és megosztjuk egymással a tapasztalatainkat. Mi is tanulunk egymástól, fejlődünk.

Csongor elmondása szerint az idős embereknek többnyire azért nincs támaszuk, mert a csantavéri lakosok közül sok fiatal külföldre költözött.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A fával való építés ereje
Riport
A magyar kultúrkincs digitális mentése
Riport
Facebook

Támogatóink