A leigázhatatlan vár

A leigázhatatlan vár

Kevés olyan jó állapotú várról tudunk, mint amilyen a péterváradi.

Ha az ember Újvidéken jár, nehezen tudja megállni, hogy ne menjen fel a Duna fölött ékeskedő erődbe, mely a város jelképe lett, noha hivatalosan önálló község. Sok fiatal számára meghatározó helyszínné válik az egyetemistaévek alatt, és a turisták által is gyakran látogatott állomás.

Újvidék büszkesége, a rendkívül jó állapotban levő péterváradi vár a 325. születésnapját ünnepli az idén. A téma szakértőjét, Ózer Ágnes muzeológust és történészt kértük meg, hogy meséljen lapunknak a vár történetéről.

— Az a szikla, amely a Fruška gora hegység északi lejtőiből emelkedik a délkelet felé tartó Duna egyik nagyobb kanyarulata fölé, már a történelem hajnalán, az emberi lét legkorábbi korszakaiban is lakott helynek számított. Az itt talált leletek a Neander-völgyi ember szerszámai voltak. A régészek megállapították, hogy az őskortól kezdve itt állandóan éltek emberek. A mai Szerémség területe a Római Birodalomban a Pannónia nevű provinciához tartozott, melynek határait a Duna és a Rajna folyók alkották. A Duna jobb partja mentén a rómaiak erődítményrendszert építettek őrtornyokkal, melyeket út kötött össze. Ezekben a megerősített őrtornyokban katonai egységek állomásoztak. A mai Pétervárad helyén a római korban egy Cusum nevű erődítmény állt.

A sziklának, melyen a mai vár áll, a középkori magyar állam megalakulása után nőtt meg a történelmi szerepe. II. Béla uralkodása alatt ciszterci szerzetesek települtek erre a helyre, akik Szerémségben és Bácskában gazdag birtokokat kaptak a királytól. Pétervárad Petur bánról, Péterről, a bácsi ispánról kapta a nevét. A magyar királyok gyakran látogatták a középkori Pérerváradot, akik vagy a veszély elől kerestek itt menedéket, vagy pedig nyaralónak használták a vár palotáját. Az erőd a török elleni védőrendszer egyik állomása volt. Parancsnoka, Tomori Pál és védői emberfeletti harcot vívtak, ám 1526. július 27-én a török seregek mégis elfoglalták. Így a péterváradi is beállt azoknak a váraknak a sorába, amelyek arra voltak hivatottak, hogy segítsék a török seregek előrenyomulását Magyarország meghódítására, illetve a török hatalom kiterjesztését Európának ezen a szegletén.

Az erődöt a Szent Szövetség egyesült seregei 1687 augusztusában szabadították fel a másfél évszázados török uralom alól. Az 1687 és 1691 közötti harcok során a már romos vár kézről kézre járt. Miután a Dunától és Szávától északra fekvő területekről véglegesen kiűzték a törököket, a várnak megnőtt a stratégiai jelentősége. Az osztrák haditanács döntése alapján Charles Eugène de Croÿ 1692. október 18-án lefektette az újonnan épülő, korszerű erőd alapkövét, melyet a középkori vár romjain építettek fel. A vár környékén végbement harcok egy olyan erős támaszpont kiépítését követelték meg, amely elméletben lehetetlenné teszi a török hatalom újbóli megerősödését ezen a vidéken. Az új vár építésének szükségessége már 1694 őszén bebizonyosodott a Pétervárad környéki ütközetben. Az utolsó csatára, mely a török uralom végét eredményezte a Duna mentén, és melynek a vár környéke volt a helyszíne, 1716. augusztus 5-én került sor. Az egyesült osztrák seregek Savoyai Jenő parancsnoksága alatt legyőzték a túlerőben levő Damad Ali basa vezette török sereget, és Belgrád felé visszavonulásra kényszerítették.


A szerző felvételei

Az új erőd a nagy francia várépítő, Sébastian Vauban tervei alapján készült. Elsőként a Lipót- és az Ince-bástyát húzták fel a nyugati és a délnyugati oldal védelme céljából, majd a felsővár megerősítése következett, melyet 1694-ben végeztek el. A nyolcvan évig tartó építkezés eredménye Délkelet-Európa egyik legnagyobb egyedülálló, 112 hektáron elterülő erődje lett. A felsővár a sáncokkal, az aknamezőkkel, a bástyákkal, a szarv alakú Hornwerkkel, a vár aljában a klasszikus elrendezésű barokk alsóvárossal és az árkokkal körülölelt Wasserstadttal (vízivárossal) uralta a környéket, valamint a dunai átkelést lehetővé tevő hajóhidat. A vár alatt 16 km hosszú, föld alatti folyosórendszert építettek, melyben önálló kommunikációs csatornával négy emeleten igyekeztek fokozni a vár védelmi erejét. Pétervárad — a felsővár kaszárnyáival és a környék szimbólumává lett óratornyával — napjainkban is a XVII. és a XVIII. század katonai építészetének remekműveként áll.

Ma a felsővár központi épülete a hadiszertár, ahol az Újvidéki Városi Múzeum látogatható. A múzeum előtt található a díszszemle tere, mely katonai sorakozóhely volt. A hadiszertárral szemben levő tiszti pavilonban egy szálloda és annak étterme működik. Az alsóvár területén található a Szent György-kolostortemplom.

A vár ad otthont a minden évben megrendezett EXIT zenei fesztiválnak is, melynek során a hazai és a külföldi fiatalok az egyik legstabilabban álló erőd falai között szórakozhatnak.

Dicséretes, hogy a péterváradi vár ilyen szép kort megélt, és mindenképp törekednünk kell arra, hogy továbbra is óvjuk ezt az örökséget.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A székelykevei tájház
Riport
A szendrői vár
Riport
Facebook

Támogatóink