home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A közös nevező megtalálása érdekében
Tóth Tibor
2016.12.31.
LXXI. évf. 52. szám
A közös nevező megtalálása érdekében

A topolyai Agrobiznis klub a közvetítő szerepét tölti be a községi termelők szervezetei, alapítványok, mezőgazdasági szervezetek és az önkormányzat illetékesei között. A közelmúltban már negyedik alkalommal szervezték meg azt a kerekasztal-beszélgetést, amelyen a mezőgazdasági szervezetek képviselői elmondhatták panaszaikat az önkormányzat jelen lévő illetékeseinek, és közösen kereshették a megoldást a problémákra.

A megjelenteket Balassa Endre, az Agrobiznis klub vezetője köszöntötte. Kiemelte, hogy a fórumon a felek elmondhatják ötleteiket, észrevételeiket a legégetőbb mezőgazdasági kérdésekről. A cél az érdekek egymáshoz való közelítése, a szervezetek gondjainak kölcsönös megismerése, a szervezetek tájékoztatása a kormány múltbéli és várható mezőgazdasággal kapcsolatos intézkedéseiről.

Tomik Nimród, a topolyai Gazdakör alelnöke 2016-ra visszatekintve elmondta, hogy három kiemelt esemény határozta meg a lassan mögöttünk hagyott esztendőt.

— Az évet a hagyományos disznótorral nyitottuk meg, majd az augusztus 20-ai újkenyér ünnepe és a Parasztolimpia következett. Utóbbi sikertörténet, hiszen hat évvel ezelőtt 300-400 néző tekintette meg az érdekes vetélkedőt, az idén viszont legalább 6000-7000 polgár. Az Expo is jól sikerült, ezen a rendezvényen is évről évre látszik a fejlődés. A kiállítók száma folyamatosan nő, ám a látogatottság hagy kívánnivalót maga után. Kevés embert lehet mozgósítani, aktivistáink nélkül nem tudnánk lebonyolítani ezeket a rendezvényeket — mondta Tomik.

Zsemberi János, a topolyai községi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja elmondta, hogy a magyar kormány is támogatja a mezőgazdasági és gazdasági kiállítást, így a színvonal a jövőben várhatóan még magasabb lesz.

A fórumon szó esett az állami földek bérbeadásáról. Zsemberi szerint erre Topolya községben az idén is sor került, de az még kérdés, hogy a jövőben milyen törvények alapján és hogyan fog végbemenni.

— Ami biztos, hogy a földek bérbeadásánál a jószágtenyésztők élveznek elsőbbséget. Az előrejelzések szerint lehetőség lesz a földek hosszabb, húsz-harminc évre való bérlésére is. Ilyen célra a földek legfeljebb 30%-a adható ki, és nagyobb befektetéssel lehet hozzájuk jutni. Erre elsősorban a birtokoknak lesz lehetőségük. A termelők esetében a kamat- és biztosítási támogatást, valamint az állatorvosi ellátás támogatását részesítettük előnyben. Ötleteket várunk önöktől arra, hogy a jövőben mit támogassunk. Önök javasolnak, mi pedig továbbítjuk az illetékes minisztériumnak — mondta Zsemberi.

A fórumon külön hangsúlyozták az őstermelők felkarolásának szükségességét, hiszen fontos, hogy árucikkeiket — nemcsak a mezőgazdasági, hanem a kézművestermékeket is — felvásárolják. Szintén fontos ezeknek a termékeknek a védjeggyel való megjelölése is, mert így remélhetőleg könnyebbé válik az értékesítésük. Ezeknek a termelőknek a megsegítésére egy csomagolóállomás létesítésének gondolata is felmerült.

Szatmári Adrián, a községi tanács fejlesztéssel és közbeszerzéssel megbízott tagja elmondta, hogy lehetőség van piaci helyek bérlésére, szaporítóanyag és tenyészállatok vásárlására, eszközbeszerzésre, illetve szívesen fogadják a termelők egyéb ötleteit is.

A termelők kifogásolták, hogy csak a törzskönyvezett állomány kapott támogatást. Az illetékesek erre válaszul elmondták, hogy ők a nem törzskönyvezett állományra való támogatást is kérték, de a minisztérium elutasította, arra viszont van lehetőség, hogy a gazdák a törzskönyveztetésre kapjanak támogatást.

A megbeszélésen az is elhangzott, hogy a támogatási rendszert — a még hatékonyabbá tétele érdekében — össze kell hangolni a tartományi és a köztársasági alapokkal. Arra is figyelni kell, hogy a községi és a köztársasági pályázatok ne semlegesítsék egymást. Előfordulhat ugyanis, hogy a gazda a községi pályázaton elnyer egy bizonyos összeget, majd megtudja, hogy a köztársaságin több pénzt kaphatna, de semmit sem tehet, mert előzőleg már nyert a községi pályázaton.

A mezőgazdasági kultúrákkal kapcsolatban elhangzott, hogy a szántóföldi növénytermesztés helyett jövedelmezőség szempontjából tanácsos volna inkább a konyhakertészetre váltani, mivel például a borsó és a kelkáposzta iránt óriási kereslet mutatkozik. Az idei évi támogatási összegből 2,5 millió dinár maradt meg, mely átkerül a következő évre, így — kedvező minisztériumi elbírálás esetén — még több igénylő kaphat támogatást.

Ezenkívül szó esett még a vagyon-visszaszármaztatásról, a kútfúrásra igényelhető engedélyekről és a dűlőutak karbantartásáról is.

Az Agrobiznis klub a következő összejövetelét 2017 első felében tartja meg.


A nyitóképen az Agrobiznis klub ülése (Szabó Attila felvétele)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..