Október 22-e a dadogás elfogadásának nemzetközi világnapja. Fontos, hogy a dadogók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a beszédzavaruk miatt. Ismerjük meg nehézségeiket, fogadjuk el őket, és arra fókuszáljunk, amit mondanak, ne pedig arra, ahogyan mondják.

Dudás Zita a Szabadkai Egészségház keretében működő fejlődési tanácsadó népszerű logopédusa. Vele beszélgettünk az egyik legösszetettebb beszédzavarról.

* Mit nevezünk dadogásnak?

— Beszéd-, illetve kommunikációs zavarnak is nevezik, mivel a dadogónak nemcsak a beszéde más, hanem az a mód is, ahogyan kommunikál. Egy súlyosan dadogó egyre kevesebbet beszél, megpróbálja elkerülni a beszédhelyzeteket. A logopédus szakma egyik legfontosabb meghatározása az, hogy a dadogás a beszéd folyamatosságának a zavara (az egyén nem tudja elkezdeni a beszédet, elnyújtja a kezdőhangot, vagy pedig ismétli a kezdőhangot vagy szótagot). A beszéd görcsösen szaggatottá válik, felbomlik a ritmus és az ütem is. A dadogás a görcsről szól. A görcs felléphet a légzésben, a hangképzés során, illetve az artikulációs szerveknél. Ilyenkor felborul a beszédhez szükséges mozgások koordinációja.

* Mikortól számít dadogásnak a beszédzavar?

— Az élettani dadogáson belül két- és hároméves kor között a gyerekek gondolatai megelőzik a beszédet, mivel a beszédszerveik még begyakorolatlanok, a szókincsük, nyelvi készségük pedig kialakulóban van. Ilyenkor a gyerek megismétel szótagokat, szavakat. Hat-nyolc hét, esetleg két hónap alatt azonban ennek el kell múlnia. Ebben az esetben nincs görcs, a gyerek sokszor észre sem veszi az ismétlést. Itt nagyon fontos a szülő szerepe, az ő magatartása sokat segíthet. A gyerek könnyen átlendülhet ezen a gondon, ha a szülő nem tekint erre a jelenségre betegségként, nem csinál belőle ügyet, hanem igyekszik egy harmonikus állapotot kialakítani. A gyerek figyelmét sem szabad felhívni a megakadásra. Ebben az esetben nincs szükség logopédus segítségére. Megtörténhet, hogy az élettani dadogásból igazi alakul ki, ez pedig nagymértékben a környezethez köthető. Ha a gyermek észreveszi a szülő arcán, hogy a megakadás pillanatában aggódik vagy neheztel, akkor úgy érezheti, hogy valamit rosszul csinál. Figyelni fog a beszédére, szinte rágörcsöl, emiatt egy paradox állapot alakul ki, hiszen így még többet fog hibázni, és megjelenhet az igazi dadogás. A szülő aggodalma természetes, de ezt kordában kell tartani, mert árthatunk is. A statisztika azt mutatja, hogy háromszor-négyszer több fiúnál figyelhető meg a dadogás, mint lánynál.

* Milyen okokra vezethető vissza a dadogás kialakulása?

— Többokú, úgynevezett multikauzális beszédzavarról van szó. Kialakulhat például örökletes alapon, ha valakinek görcskészségre való hajlama van. A másik okot a környezetben és a környezetből adódó hatásokban kell keresni. Gondolok itt például a perfekcionista szülőre, aki túl sokat vár el a gyerekétől, tehát a nevelés teljesítményközpontú — akár a beszéd területén, akár máshol. A környezetből származó ok például a szülők válása, a trauma, a ki nem mondott dolgok megléte. A gyerek személyisége is döntő lehet, hiszen a szorongó, a túl érzékeny, az elvárásoknak megfelelni vágyó egyénben könnyebben kialakulhat a dadogás. Nehezítő körülmény lehet a nyelvváltás erőltetése is, idő előtt nem kényszeríthetjük a gyereket arra, hogy szerbül vagy angolul beszéljen. A szakirodalom szerint a gyermek életében nagyon gyakori jelenség, hogy egy intézményváltás után lép fel a dadogás. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy lassan telítődő poharat, vagyis a dadogás nem egy pillanat alatt születik meg, hanem több ok együttes hatására alakul ki.

* Miből áll egy terápia a logopédusnál?

— Az első alkalommal jó, ha a dadogó gyermeken kívül eljön az egész család is, és megbeszéljük a család történetét, a viszonyrendszert, mert ezáltal kikutatható, hogy milyen kedvezőtlen hatás éri a kicsit. Arról is beszélnünk kell, hogy milyen a gyerek személyisége, milyennek látják őt a családtagok. Sokszor kiderül, hogy a testvérek rivalizálása vezet a dadogás kialakulásához, erre pedig sok esetben csak a családon belüli szerepek megfigyelésekor tudunk rájönni. Nagyon sokfajta dadogás létezik, ezért többféle módszert kell alkalmazunk. Általában három- és nyolcéves kor közötti gyerekek jönnek hozzám. Játszva tanulunk, „gyógyulunk”. Elsősorban az ellazulásra figyelek — akár relaxációs gyakorlatokkal, akár játékok segítségével. Fontos, hogy a gyerek jól érezze magát, ne görcsöljön. Különféle légzés- és ritmusgyakorlatokat is alkalmazunk, elengedhetetlenül fontos, hogy mozgás közben beszéltessük a gyereket, így a kettő összehangolódik. A logopédus egyébként önmagában sosem elég a dadogás orvoslásához, családterápiás foglalkozásra is szükség van. Nem szabad a gyereket mint beszédzavarral küzdő személyt kiemelni, hanem a környezetében kell változásokat elérni. Hosszú távon csak így szüntethető meg a dadogás. Az volna az ideális, ha egy nő és egy férfi pszichoterapeuta a szülőkkel együtt összefogva dolgozna ezen a gondon. Az egyén heti egy-két alkalommal egy órát tölt a logopédusnál, és mindig hangsúlyozom a rendszerességet. A csoportos foglalkozások is nagyon előnyösek, de ha egyéni foglalkozásról van szó, akkor jó, ha a szülő is ott van, mert tanulhat a logopédus hozzáállásából, beszédmódjából.

* Vajdaságban hova tudnak segítségért fordulni a beszédzavarral küzdő gyerekek szülei vagy maguk a dadogók?

— A gyógypedagógia terén sajnos nagyon szomorú a helyzet. Kevesen vagyunk, az óvodákban és az iskolákban szinte egyáltalán nincsenek logopédusok, pedig az utóbbi időben megnőtt a dadogók száma. Nincs meg az az ellátó háló, amellyel gördülékenyen orvosolható ez a gond. Sokan hatalmas távokat tesznek meg azért, hogy eljussanak egy logopédushoz.

* Mit tanácsolnál annak, aki egy dadogó emberrel kerül szembe? Tudunk valahogy könnyíteni a helyzeten?

— Soha ne fejezzük be a dadogó helyett a mondanivalóját, mert ezzel megalázzuk, és azt sugalljuk, hogy nem képes befejezni a mondatát. Azt kell érzékeltetnünk, hogy nem az illető beszédmódjára figyelünk, hanem arra, amit mond. Elég drámai ezt látni, és teljesen érthető, ha emiatt zavarban érezzük magunkat. Nem hazudhatjuk, hogy nem vettük észre, ezért ki is jelenthetjük: Észrevettem, hogy nehezebben mondtad ki, de én arra figyelek, amit mondasz. Meglátod, majd egyre könnyebb lesz. A szülőknek ezt mindenképp ajánlom. Nagyon nem mindegy, hogy milyen a dadogó ember magatartása. A szeretet és a gyermek elfogadása a legnagyobb gyógyír. Az iskolában a diákoknak és a tanároknak is meg kell érteniük a gyerek ideiglenes nehézségét a beszédben, nem szabad erősítenünk a zavart. Nagyon érdekes, hogy megfigyelések szerint a dadogóknak általában magasabb az intelligenciájuk. A dadogás elfogadásának azért van világnapja, hogy a megfelelő irányba terelje a dadogás megítélését a társadalomban, és hogy ezekre az emberekre ne betegként tekintsünk, ne bélyegezzük meg őket, hanem segítsünk rajtuk. Mindenkinek ajánlanám, hogy nézze meg A király beszéde című filmet, mely gyönyörűen bemutatja, hogy a beszédzavarral küzdő ember személyiségét, lelkét és környezetét is ápolni, gyógyítani, erősíteni kell.

A szerző felvétele