A kor és a nem mint képlékeny fogalom

A kor és a nem mint képlékeny fogalom

A Koszovóval kapcsolatos és a több régióbeli fővárost is érintő tiltakozó megmozdulásokról szóló hírek árnyékában megbújt az információ, hogy...

... a német parlament elfogadta azt a jogszabályt, amelynek értelmében a jövőben a születési anyakönyvekben a nem megjelölésére a nőn és a férfin kívül az egyéb kifejezés is használható lehet. A döntésre azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság korábban erre adott utasítást, a határidőt pedig az év végével szabta meg.

A német alkotmánybírák az utasítás kiadása előtt egy konkrét ügyben hoztak precedens értékű döntést. Egy interszexuális személy esetében, aki lényegében sem nőként, sem pedig férfiként nem határozható meg, úgy döntöttek, hogy az anyakönyvi kivonatában, ahol eddig férfi vagy nő megjelölés között lehetett választani, az egyéb megjelölést kell használni. Korábban a szóban forgó személy esetében a nő szerepelt ebben a rubrikában, a német személyiségi jog ugyanis nem tett lehetővé mást, mint hogy valaki férfiként vagy nőként legyen nyilvántartva.

Pontosabban volt még olyan lehetőség is, hogy ne jelöljék meg a nemét. Németországban ugyanis egy 2013-ban elfogadott törvénynek köszönhetően lehetővé vált, hogy anyakönyvezéskor ne jelöljék a született gyermek nemét, üresen hagyva a vonatkozó rubrikát. Ez lényegében lehetőséget ad arra, hogy később bárki saját maga határozza meg, esetleg tartósan meghatározatlanul hagyja a saját nemét.

Nagyon ritka eset, de létezik olyan, hogy egy újszülöttről nem dönthető el egyértelműen, melyik nemhez tartozik. Később viszont ez egyértelművé válhat, és a német törvények már korábban is lehetővé tették, hogy ilyen esetekben az illető keresztnevet változtasson.

Különféle civil szervezetek, jogvédők és ellenzéki politikusok azt kifogásolták, hogy a német alkotmánybírósági döntés nyomán megszületett jogszabály nem határozza meg elég pontosan a követelményeket, pontosabban, hogy az esetek többségében orvosi igazolás is elég ahhoz, hogy valakinek a személyi adataiban megváltoztassák a nemét.

A német törvényhozás esete nem számít egyedinek, és még csak úttörőnek sem mondható, hiszen Európában korábban már Hollandia és Ausztria is tett lépéseket a harmadik nem hivatalos elfogadása felé. Az ENSZ rendelkezésre álló adatai szerint a világ teljes népességében a köztes neműek aránya 0,05 és 1,7 százalék között van, tehát egy viszonylag széles sávban mozoghat a számuk. 

Ma már sok minden összemosódik a világban, és az ilyen törvények elfogadása után újabb téves magyarázatok születnek, sztereotípiák alakulnak ki az emberi fejekben.

Szintén a közelmúltban járta be a hír a világsajtót, hogy egy hatvankilenc éves holland férfi azt kérelmezte, hogy születési dátumát változtassák húsz évvel későbbi időpontra. Az illető 1949-ben látta meg a napvilágot, és születési dátumát 1969-re szerette volna változtatni. Az indoklásában az szerepelt, hogy ezt azért kívánja elérni, hogy az életkora miatt ne diszkriminálják párkereső oldalakon vagy álláskereséskor. Az ilyen változtatás részben hasonlítható ahhoz, mint amikor valaki más neművé nyilváníttatja magát. Már egészen fiatalon jelentős eltérések lehetnek ugyanis egy-egy korosztály tagjainak biológiai életkora között. Ezt különféle tanulmányok is alátámasztják.

Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport 954 személy, azaz egy új-zélandi város 1972-ben és 1973-ban született lakosait vizsgálta. Az életkorral változó olyan paraméterekre voltak kíváncsiak, mint a vesefunkció vagy a fogíny állapota. A csaknem ezer személyből álló mintát a résztvevők 26, 32, majd 38 éves korában is alaposan megvizsgálták. Az eredmények azt mutatták, hogy 38 évesen a vizsgált alanyok biológiai életkora a késő 20-as évektől egészen a 60 éves kor körüli tartományig terjedt. A vizsgált időszakban néhányan semmit sem öregedtek, mások egy év alatt akár három biológiai évvel lettek idősebbek. A nagy átlag, a többség esetében azonban mindössze csekély eltéréseket tapasztaltak a biológiai és a valódi életkor között. Valószínű, hogy a genetikai okokon túl az életmód is hatással van biológiai korunkra, de ez a terület egyelőre eléggé feltáratlan. Akárcsak a nemek közötti átmenetek és különbségek.

Mindenesetre nem biztos, hogy a hagyományos értékrendnek ellentmondó törvényes előírásokkal bármit is el lehet érni. A német parlament, a Bundestag döntését viszont az egyik közösségi oldalon úgy kommentálták, hogy „ezzel nyert értelmet a das névelő”. Humoros, egyúttal elgondolkodtató is…

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A történelem, a ma és a párhuzamok
Nézőpont
  • Dr. Mészáros Zoltán
  • 2019.03.20.
  • LXXIV. évfolyam 11. szám
Az ember „háziasítása”
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2019.03.20.
  • LXXIV. évfolyam 11. szám
Facebook

Támogatóink