A jó étel egyetlen titka, hogy szívvel-lélekkel kell megfőzni

A jó étel egyetlen titka, hogy szívvel-lélekkel kell megfőzni

A különböző vajdasági, magyarországi, de újabban az erdélyi és a felvidéki főzőversenyekről, gasztronómiai rendezvényekről szóló beszámolókban a díjazottak között mindig felbukkan a zentai Bogdán Zsófia neve.

Ő főzi a legjobb disznó-, marha-, birka-, zúza- vagy kakaspörköltet, a legízletesebb pásztorételt, esetleg lecsót, de a süteményei, befőttjei, savanyúságai sem hagyják közömbösen a zsűrit. Azt sem árt tudni, hogy a vajdasági volt az első külhoni csapat, melyből 2012-ben lovagokat avatott a magyarországi Első Magyar Fehérasztal Lovagrend. Közöttük van — egyetlen nőként — Bogdán Zsófia, aki megkapta a rend nagy bronzkeresztjét is.

Bogdán Zsófiával és férjével az ebédlőben ültünk le beszélgetni. Mellettünk polcok, tele kisebb-nagyobb serlegekkel, az érmek külön helyet kaptak a falon. Mint megtudom, a háziasszony több mint száz serleg boldog tulajdonosa, valamint számos éremmel és díszoklevéllel is büszkélkedhet. Rengeteg fényképet raknak elém, és miközben nézegetjük a különféle rendezvényeken készült felvételeket, felteszem az első kérdést:

* Kitől tanult meg főzni?

— Természetesen az édesanyámtól, aki odafogott maga mellé engem is meg a három évvel fiatalabb öcsémet is. Később, amikor a szüleink dolgoztak, nekem kellett főzni, hogy mire hazaérnek, legyen főtt étel. Amikor férjhez mentem, a kettőnk ízlése szerint alakítottuk az ételeket. A közös életünk kezdetén voltak emlékezetes ebédek. Mivel mi odahaza sóval ettük a túrós tésztát, a férjemnek is úgy főztem meg. Én gyúrtam a tésztát, a túrót anyukámtól hoztam, minden friss volt, Pista mégis kiköpte az első falatot. Teljesen kétségbe estem, nem tudtam, mi a baj! Akkor derült ki, hogy ők otthon édesen ették ezt az ételt. Azóta úgy készítem, hogy mindenki a kedve szerint ízesíthesse. Ő a mai napig cukrozza, én sózom. A töltött paprikát édeskésre csinálom, ő arra is tesz még cukrot, én nem. Húst cukorral? Pesten ettem egy alkalommal mézes húst, ne tudja meg, hol landolt, nem bírtam lenyelni. Mi például a rotyogtatott palacsintát is sósan ettük odahaza, de a házasságunk alatt áttértem az édesre. Meg is lepődtem egyszer, amikor hazamentem, és az édesanyám sósan tette elém.

Diós és mákos bejgli

Hozzávalók: 0,5 kg liszt, 25 dkg margarin, 2 tojás, 2 dkg élesztő, egy ek. porcukor, 1-1,5 dl tej, só, egy tojás a kenéshez.

Elmorzsoljuk a lisztet a margarinnal, hozzáadjuk a meglangyosított tejben felfuttatott élesztőt, egy csipetnyi sót és a két tojást, majd simára dolgozzuk. A tésztából cipót formálunk, fóliába csomagolva egy éjszakát pihentetjük. Másnap átgyúrjuk, két részre osztjuk.

Diós töltelék: 20 dkg dió, 20 dkg porcukor, 0,5 dl tej, egy csomag vaníliás cukor. Felforraljuk a tejet a cukorral, leforrázzuk vele a diót. Ha szeretjük, tehetünk bele mazsolát is.

Mákos töltelék: 20 dkg mák, 20 dkg porcukor, 0,5 dl víz, citromhéj. Felforraljuk a vizet a cukorral, ráöntjük a mákra. Szintén tehetünk bele mazsolát.

A feltekert tésztát lekenjük tojással, egy kicsit száradni hagyjuk, majd még egyszer megkenjük. Az oldalát meg kell szurkálni, hogy ne repedjen szét.

* Hogyan lesz valakiből sokszorosan díjazott szakácsnő? Mikor kezdtek el főzőversenyekre járni?

— Ősz Szabó Ferencék hívására vágtunk bele, két évig nekik segítettünk a különféle rendezvényeken, aztán ők tanácsolták, hogy próbáljunk meg külön főzni. Az első ilyen alkalom Hódmezővásárhelyen volt 2007-ben. Birkapaprikást készítettem, apró nokedlikat szaggattam bele, és harmadik helyezést értem el. Így kezdődött, és azóta szinte minden héten megyünk valahova: Vajdaságba, Magyarországra vagy Szlovákiába, esetleg Romániába. Rengeteg barátot szereztünk, sokan jönnek közülük hozzánk is. Mindez nagyon szép, de fárasztó is. Mivel mi hagyományápolók vagyunk, minden alkalommal rengeteg holmit kell vinnünk. Asztalokat, padokat, sátrat, bográcsot, edényeket, dekorációs kellékeket a környezet szépítéséhez, díszítéséhez… Reggelit, italt, süteményeket, ez mind sok előkészületet igényel, de a legnehezebb talán a végén összecsomagolni, mert akkor már fáradtak vagyunk. Nem olyan egyszerű ez, mint ahogyan sokan gondolják. Sok helyen olyan fát kapunk, amelyiken előző nap még a rigó fütyült, olyankor pedig láng nincs, csak füst. Előfordult már, hogy vittük magunkkal a csutkát, a fát az autó tetején Magyarországra, nevettek is rajtunk a határon. Én főzés közben nem falatozom, sőt, előtte sem, mert gyomoridegem van, utána pedig várom az eredményhirdetést, sokszor csak este jutok oda, hogy egyek.

* Azt mondják, a bográcsos ételeket a férfiak tudják jól megfőzni.

— Ez nincs nemhez kötve, aki szeret főzni vagy enni, az jól el tudja készíteni. Az öcsém, ha nem sofőr volna a szakmája, a sütésben, főzésben is helytállna.

* Mi a jó pörkölt titka? Milyen fűszereket használ?

— Egyik ételnek sincs titka. Mindent szívvel-lélekkel kell főzni. A nyersanyag legyen első osztályú, és nem árt tudni, miből mennyi kell az étekbe, és mit mikor kell belerakni. A pörkölt elkészítésekor a hús kilójához 15-20 deka hagymát teszünk. A húst addig kell dinsztelni a hagymával, amíg — ahogyan mi mondjuk — meg nem adja magát, vagyis vizet nem enged. Közben kevergetjük, és amikor elpárolgott a hús vize, akkor tesszük rá a pirospaprikát. Mindig egy kevés vizet adunk hozzá, a hagyma elfő, a lé szép sűrű lesz. Sót, borsot, édes, őrölt pirospaprikát és egy kevés erős, durvára darált paprikát teszek bele, más fűszert sohasem használok. Mint már mondtam, én mindig hagyományosan főzök. Ha túl erősre sikerült az ételünk, azzal már semmit sem tudunk tenni, le kell önteni a levét, és újat csinálni. Ha elsózzuk, segít az egészben belefőzött krumpli, a felesleges zsírt pedig a káposzta szívja fel. A friss káposztát nagy darabokban tesszük rá az étel tetejére, és amikor megfőtt, kidobjuk. A kocsonyát papírszalvétával zsírtalaníthatjuk. Amikor megfőtt, leszűrjük a levét, a zsír feljön a tetejére, ráhelyezzük a papírszalvétát, majd lekapjuk róla. Azt tudja-e, hogy az őrölt paprika nem adja ki a színét, ha az ételben nincs zsiradék? Ha nem zsíros a hús, akkor fel kell melegíteni egy kis zsírt vagy étolajat, abban elkeverni a paprikát, és úgy tenni az ételre. Meglátja, milyen szép piros lesz!

Lusta asszony kalácsa

A sütemény titka, hogy a tésztát nem kell külön elkészíteni.

Hozzávalók: 20 dkg liszt, 22 dkg cukor, 2 dl tej, 2 tojás, egy sütőpor, 5 dkg margarin, bármilyen gyümölcs.

Összevegyítjük a lisztet a sütőporral és a cukorral, a margarint pedig a tepsi aljára kenjük. Felverjük a tojást a tejjel. Egyenletesen tepsibe szórjuk a száraz massza felét, meglocsoljuk a tejes-tojásos massza felével. Rátesszük a gyümölcsöt, rászórjuk a maradék lisztet, lelocsoljuk a maradék tejjel, tojással, és 180 fokon megsütjük.

* Mit szeret a legjobban főzni, és van-e kedvenc étele?   

— Mindent szeretek főzni, és amit elkészítek, azt meg is szeretem enni. Gyerekkorunkban úgy neveltek bennünket, hogy ne válogassunk. A versenyeken főztem már halászlét, birka- és marhapörköltet, csirkepaprikást és sok mást. Egy alkalommal még szamárpörköltet is. Ez volt a legkülönlegesebb hús, mely a bográcsomba került.

* Itt a karácsony. Önöknél ilyenkor mi kerül az asztalra?

— Karácsony böjtjén rántás nélküli, „sóba-vízbe” bablevest készítek, mákos tésztát, halászlét és sült halat. Másnap húsleves, pulyka- vagy kacsasült a menü, valamint töltött káposzta és bejgli. Mivel nálunk a mákos bejglit senki sem szereti, csak diósat sütök. Bejglit persze máskor is lehet készíteni, de a karácsony nem igazi nélküle.

Zsófia elmondta, hogy a savanyúságot, a lekvárt, a befőtteket szintén hagyományosan készíti, továbbá szót ejtettünk arról is, mi a különbség a dunszt és a kompót között, és hogy a legjobb szilvalekvárt a besztercei szilvából lehet főzni. Kaptam tőle egy-két receptet is, melyet szívesen megosztok az olvasókkal.

A nagyszülők büszkesége egyébként a kilencéves fiúunokájuk, aki már jó ideje barátkozik a szakácstudománnyal. Ha palacsintára vagy kalácsra éhezik, nem a nagymamát nyaggatja, hanem nekiveselkedik, és megcsinálja maga. Sőt, a saját készítésű süteményeivel már díjat is nyert.   


Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink