Vita tárgya lehet azonban, hogy a hivatalos és a valós helyzet mennyire tér el egymástól...

Tudjuk, hogy sok olyan állástalan van, aki nem szerepel a nyilvántartásban, illetve olyan esetről is hallottunk már, hogy az illető külföldön dolgozik, itthon viszont munkanélküli segélyben részesül. Ezeken a kirívó példákon kívül számos lehetősége van még annak, hogy valaki miért nem vagy miért szerepel a nyilvántartásban. Amikor a sajtóban megjelennek a hivatalos statisztikák, sokan azt tartják valóságnak. Szintén népes azoknak a tábora, akik szerint pontatlan statisztikákkal csak félrevezetik az embereket. Sajnos bebizonyosodott, hogy ez utóbbinak is van valóságalapja. Néhány éve csupán, hogy az időközben elnökké avanzsált kormányfő szinte „pirulva” jelentette be a tévében, hogy „már-már restelli, de a reformok olyan sikeresek, hogy több mint 10 százalékkal nőtt az átlagbér”. A decemberi adatokról volt szó, melyek az akkori novemberihez képest alakultak ilyen szépen.

A legfrissebb statisztikák pedig megint ezt mutatják. 2017 decemberében Szerbiában a nettó átlagbér 54 344 dinár volt, ami névlegesen és reálisan 14,2 százalékkal magasabb a novemberihez viszonyítva. A bruttó decemberi átlagbér 74 887 dinárt tett ki, ami névlegesen és reálisan is 14,1 százalékkal magasabb az előző hónaphoz viszonyítva, olvasható a Köztársasági Statisztikai Hivatal közleményében. A 2016-beli időarányoshoz viszonyítva a bruttó és a nettó átlagbér névlegesen 1,7 százalékkal, reálisan pedig 1,3 százalékkal magasabb, olvasható ugyanott. Ez is csak azt mutatja, hogy a decemberi statisztika egyik és másik évben sem a realitást tükrözi. Még a pontatlanság foka is szinte megegyezik. Ezt jelzi az egy évvel korábbi adatokkal való összehasonlítás, hiszen a különbség nem éri el a 2 százalékot, mely a statisztikai hibahatár értéke.

A statisztikai hivatal idei közleményében azonban már az olvasható, hogy 2017 novemberéhez képest decemberben elsősorban a bérkifizetés ütemének változása, azaz felgyorsulása miatt növekedett az átlag. A sokéves gyakorlattal összhangban az év utolsó napjaiban — az év vége és az ünnepek miatt — már kifizetik a január elején esedékes bért. Emellett ilyenkor utalnak bizonyos helyeken bónuszt is, illetve pótolják az év közben ki nem fizetett különféle járandóságokat. Ezzel tehát beismerték, azoknak volt igazuk, akik már korábban is hangsúlyozták, hogy a statisztikával csak félrevezetik a polgárokat, illetve a jelek szerint a politikusokat is.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal aktuális közleményében az is szerepel, hogy az idei évtől a korábbi gyakorlathoz képest más módszerrel számolják ki az átlagbért. Eddig ugyanis a vállalatok bérelszámolási osztályai által összeállított kimutatások alapján dolgoztak. Magyarán: hittek abban, amit a vállalatok elküldtek nekik. Az adóhivatal adatai azonban mást mutatnak, vagyis nem csupán az év vége miatt vonható kétségbe, hogy a számok reális képet tükröznek, hanem más gondok is akadnak. A jövőben tehát a bér után befizetett adó és járulék alapján határozzák majd meg az átlagkeresetet. Most kíváncsian várhatjuk, hogy mit mutatnak majd az új módszerrel készült statisztikák.

Visszatérve a munkanélküliségi mutatókra, ha az arányokban esetleg kételkednénk is, annyiban valószínűleg pontos lehet a statisztika, hogy most éppen henteseket és programozókat keresnek a legnagyobb számban. A szakemberek viszont azt hangsúlyozzák, manapság már nem árt, ha az ember több mindenhez ért, illetve ha folyamatosan képzi magát. Ha valaki a lehető legversenyképesebb szeretne lenni a munkaerőpiacon, akkor az a legjobb, ha hentesként és programozóként is meg tud jelenni mint potenciális munkavállaló. Most még talán meredeknek látszik a két szakma bármiféle összevonása, ám a folyamatban levő negyedik ipari forradalom és a meghirdetett digitalizáció tükrében a jövőben ez lehet a nyerő kombináció.

A nyitókép Szalai Attila illusztrációja