A helyesírás varázslatos világa

A helyesírás varázslatos világa

Nemrégiben a zentai Emlékiskola két nyolcadikos tanulója kiváló eredményt ért el Budapesten, a XXI. Simonyi Zsigmond helyesírási verseny Kárpát-medencei döntőjén, melyen a magyar nyelv és irodalom szakos tanárnőjük munkáját is Gyémánt Oklevéllel jutalmazták.


Versenyre várva (az ELTE Online felvétele)

A színvonalas, kiváló szakmai hátterű megmérettetést hagyományosan az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tartják meg. A körzeti és a tartományi selejtezők után Vajdaságból hat tanuló utazhatott el Budapestre, közöttük a zentai Emlékiskola két nyolcadikosa: Horváth Ervin és Csízik Boglárka — akik azóta már túl vannak a ballagási ünnepségen. Ők ötödik osztályos koruktól vettek részt ezen a versenyen, és nem első ízben jártak a Kárpát-medencei döntőn. Mivel nagyon nehéz és alapos felkészülést igénylő rendezvényről van szó, kiemelkedő teljesítménynek számít, hogy Ervin a 100 pontból megközelítőleg 80-at ért el, Boglárka pedig szinte hajszállal maradt le a helyezettek listájáról, 93,5 ponttal különdíjas lett.


A vajdasági csoport

Kormányos Katona Gyöngyi magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő emelt szintű órákon foglalkozik azokkal a felsős diákokkal, akiket érdekel a helyesírás.

— Iskolánkat 2012-ben Simonyi Zsigmond-serleggel tüntették ki, mely mindazok munkájának az eredménye, akik már másfél évtizede részesei ennek az eseménynek. A körzeti, Tisza menti fordulóról az emlékiskolások közül általában négy-öt diák jut el a tartományi selejtezőre, majd egy-kettő minden évben kiérdemli, hogy részt vegyen a budapesti versenyen is. A vajdasági diákok budapesti utazását a tartományi döntő szervezője, az újvidéki Módszertani Központ támogatta. A megmérettetés nagyon alapos előkészületeket kíván, és úgy vettem észre, a diákok jobban szeretik a helyesírást, mint a nyelvtan- vagy nyelvhelyességi órákat, mert kihívás számukra egy-egy „probléma” megoldása. A helyesírás folyamatosan változik — nemrégiben lépett életbe a tizenkettedik szabályzat —, és nemcsak a diákoktól, hanem tőlünk, tanároktól is naprakész tudást követel, bizonyos dolgokat nekünk is újra kell tanulnunk. Mivel digitális világban élünk, a helyesírásunk egyre romlik, nemcsak gyakorivá, hanem egyfajta divattá vált a betűk, ékezetek elhagyása. Fel kell hívnunk a tanulóink figyelmét, hogy szóban és írásban egyaránt legyenek önmagukkal szemben is igényesek. Az anyanyelv a gondolatok, az érzések és a vélemény kifejezése. Kötődés a családhoz, a szülőföldhöz, a barátokhoz és az ismerősökhöz. Beszélhetünk számos nyelvet, az identitásunkat az anyanyelvünkön létező kultúra határozza meg. Általa ismerjük meg a világot. Mindez kisebbségi létben, multikulturális környezetben különösen fontos — fejtegette a tanárnő. — Ez a verseny többletet ad a diákoknak, olyan tudást, amelyet a későbbiekben is kamatoztatni tudnak a munkahelyükön, illetve előnyt kovácsolhatnak a jó helyesírási készségükből. Ahogyan Kányádi Sándor mondta: „Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul beszélünk, magyarul gondolkodunk, magyarul tanulunk.” A versenyen, melynek fő szervezője a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata, nagyon nehéz 90 pont felett teljesíteni, habár az idén is volt egy diák, aki 100 pontos munkát írt. Iskolánk a Tisza menti körzeti verseny szervezője, a diákjaim 2011 óta vesznek részt ezen a seregszemlén. Vannak visszatérő versenyzők, akik több alkalommal, három-négyszer is eljutottak a budapesti döntőbe. Ők azok, akik kihívásként tekintenek erre a rendezvényre, mert sikerélményük van, saját magukat serkentik a jobb eredményre, és többlettudásra vágynak. A saját tapasztalatom alapján beszélek, mert láttam a diákjaimon, hogy aki egyszer megkedveli a helyesírást és ezt a versenyt, az visszavágyik a döntőbe.


Horváth Ervin, Kormányos Katona Gyöngyi, Csízik Boglárka

Csízik Boglárka elmondta, ez az egyik kedvenc versenye, ötödik osztályos korától minden évben részt vett rajta.

— Itthon a tanárnővel sokat gyakoroltunk, nagyon élvezem a feladatlapok kitöltését. Harmadik alkalommal jutottam el a Kárpát-medencei döntőbe. Az idén az egyik feladatban párbeszédek voltak, nekünk kellett kiraknunk az írásjeleket. Valamiért úgy döntöttem, nem gondolatjelek, hanem idézőjelek kellenek, és ezen buktam el az esélyt, hogy bekerüljek az első tíz helyezett közé.

— Én ötödikben már kijutottam a Kárpát-medencei döntőre, és ezt akkor hatalmas élményként éltem meg. Azóta minden évben ez volt a célom, és nagyon örülök, hogy az idén sikerült. Nekem ezúttal az egybe- és a különírás volt a legnehezebb — hallottuk Horváth Ervintől, aki azt is elmondta, hogy a Zentai Gimnázium természettudományi szakára szeretne jelentkezni, mert ő azokat a tantárgyakat is nagyon szereti. Boglárka viszont még gondolkozik egy kicsit, mert sok minden érdekli, és nehezen tud választani.

A Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata a pedagógusok munkáját is minden évben megjutalmazza. Kormányos Katona Gyöngyi tanárnő 2012-ben Arany Oklevelet érdemelt ki, az idén viszont Gyémánt Oklevéllel tüntették ki a tehetségsegítő munkáját. Mint megtudtuk, ez a díj azokat a felkészítő tanárokat illeti, akik az évek során több mint tizenkét tanulót juttatnak el a Kárpát-medencei döntőbe. Emellett a tanárnő az idén átvehette a Vajdasági Tehetségsegítő Tanács Tehetségek Szolgálatáért díját is. Mint mondta, ez nem pusztán az ő érdeme, hanem azoké a diákoké is, akikkel dolgozik.

A tanárnőnek további eredményes munkát, a diákoknak pedig sikeres pályaválasztást kívánunk! 

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Százötven versmondó
Jó Pajtás
Közlekedjünk környezettudatosan!
Jó Pajtás
  • Sebők Csáki Krisztina
  • 2018.10.30.
  • LXXIII. évfolyam 43. szám
Facebook

Támogatóink