Ab initio bőven terem a szellem tápláléka negyedévente ezen a fán mindazoknak, akik hajlandóak azt fölkeresni: ekképp igaz ez a folyóirat most megjelent, bővített, csaknem 300 oldal terjedelmű számára is, ahol tudományos életünk kiválóságainak írásai sorakoznak föl állandó és tematikus rovatokba szedve. A lapszám ezúttal is az Elmélet — történet — kísérlet című rovattal kezdődik, melyben Thomka Beáta a jugoszláv gyökerű transznacionális irodalom kiválóságai — Vladimir Tasić, Saša Stanišić és mások — Szerbián kívüli recepciójával foglalkozik behatóan (tanulmánya főcíme: Lezárulás, újrakezdés, folytatás).

Az Emlékezetben — mely a 2016/2. számnak nem a leghosszabb terjedelmű vagy a legtöbb szerzőt fölvonultató tömbjei közé tartozik, ezeknek dacára mégis a legmarkánsabb rovata a Létünknek — két filozófusnak, a pécsi főlevéltáros Zóka Péternek és az ugyancsak Pécsett, a tudományegyetemen oktató Barcsi Tamásnak olvashatóak saját, szűkebb szakterületükön is túlmutató, szignifikáns tanulmányai. Mindketten aktív szerzői közé tartoznak a folyóiratnak, melyben időről időre értékes írásokat bocsátanak az olvasóközönség szíves figyelmébe — jelenleg sincs ez másképp… Zóka Péter a magyar filozófiatörténet, azon belül Alexander Bernát gondolkozásának nagy ismerője, ám a várttól eltérően most mégsem „a kristályjellemű” polihisztorról osztja meg interpretációit. E tekintélyes helyen napvilágot látott írása nem kevesebbre vállalkozik, mint Eric Hobsbawm és Jürgen Habermas teóriáiból kiindulva a kortárs nacionalizmuselméletek kritikai újragondolása (A kitalált hagyományoktól a posztnemzeti állapotig). Amint a halállal foglalkozó újabb tanulmányából is látszik, Barcsi Tamás a filozófia egy szögesen másik ösvényén halad. Ő a politikum tematikájától elvi (teoretikus) és gyakorlati (módszertani) értelemben is távol marad. Ehelyütt a kegyetlenség és az áldozat egymástól eltérő értelmezéseinek összefüggéseit kutatja. Célja előbb annak a szellemi horizontnak a beláthatóvá tétele, ahol az animális humanizmus eszméje terül el, azé a Dosztojevszkijre visszavezethető elgondolásé, amely az emberben csak egy szenvedésre képes lényt lát, utóbb pedig a „természetes” élethez való visszatérés, valamint a szenvedés felszámolásának kortárs paradoxonjait és azok következményeit vizsgálja (Az animális humanizmus kegyetlensége és az utolsó áldozat).

A bővített lapszám Perspektíva rovatát Beretka Katinka szerkesztette. Az Európa válságmodelljei — A globalizációtól a migrációig alcím egyértelműen utal a kilenc szerzőt felsorakoztató (Arató Krisztina, Koller Boglárka, Varga András, Klenanc Miklós, Roberta Medda-Windischer, Eplényi Kata, Gyeney Laura, Blazsek Virág, Horváthy Balázs) téma aktuális, napjainkban abszolút prioritást élvező voltára. Néhány kulcsszót kiemelve: EU-s válságkezelés, kisebbségek és szociális kohézió, szociális turizmus, globális pénzügyi folyamatok. E fogalmak tárgyalása köré épül a tömb. 

Az Örökség ezúttal egy elfelejtett háború bemutatásáról szól. Jakus János hadtörténész tekinti át részletesen a Központi Hatalmak és Románia összecsapását a fontosabb hadműveletek kiemelésével (A „Z” hipotézis). A folytatásban, a Műhelyben A. Gergely András és Tóth I. János írásai olvashatóak. Jelen számot is a Szemle zárja, melyben Bence Erika és Draginja Ramadanski recenziói kaptak helyet.

E rövid ismertető még végigsorolni is alig volt képes, hogy milyen tartalmas témákat kínál a 46 éve megjelenő Létünk folyóirat idei második száma, mely összeállításának tudományos, egyúttal heterogén voltából adódóan bízván számíthat az olvasók érdeklődésére.