A fiatal termelőket kellene segíteni!

A fiatal termelőket kellene segíteni!

Ismét elhalasztották az állami földek árverését Zentán

Előzmények: A csődeljárás alatt lévő zentai Poljoprivreda Rt. Mezőgazdasági Kombinát új tulajdonosa nyilvános árverésen az újvidéki székhelyű Matijević húsfeldolgozó üzem lett. A birtokhoz egyebek között mintegy 2400 hektár, öntözőrendszerrel felszerelt, de állami tulajdonban lévő földterület is tartozik. Ezeket a parcellákat bérelnék ki a magántermelők, de az új tulajdonos is azonnal használni szeretné a termőföldet annak ellenére, hogy az előbérleti joga csak 2016 őszétől lép érvénybe. Sőt, meg is tesz mindent, hogy a vélt igazát érvényesítse!

Az árverést szeptemberben egy, a gazdasági bírósághoz benyújtott beadványa miatt halasztották el, majd — miután a mezőgazdasági minisztérium a földek bérbeadási folyamatának a befejezésére utasította az önkormányzatot, a Gazdasági Bíróság pedig első fokon elvetette a Matijević cég kérelmét — a licitáció új dátumaként október 15-ét határozták meg.

Most semmit sem tehetnek

A termelők azonban ismét csalódtak, mert Borbély Ferenc alpolgármester, az illetékes községi bizottság elnöke azzal a hírrel fogadta őket, hogy a földek bérbeadását újra el kell odázniuk. A magyarázat szerint a csődben lévő mezőgazdasági kombinát és a Matijević vállalat pert indított, ezúttal a mezőgazdasági minisztérium ellen. A szabadkai Gazdasági Bíróság az eljárás befejezéséig hozott egy ideiglenes intézkedést, mellyel megtiltotta a licitegységek bérbeadását, Zenta község polgármestere pedig úgy döntött, az árverést ezúttal sem tarthatják meg.

— Az ideiglenes intézkedés ellen van fellebbezési lehetőség, de az nem állítja le a végrehajtást. Ezért nincsenek meg a feltételek, hogy most bármit is tegyünk ebben az ügyben — magyarázta Borbély Ferenc. — Mindazok, akik bejelentették igényüket a licitálásra, visszakérhetik a letétet, vagy nyilatkozhatnak róla, hogy az összeget a jogerős döntésig bent hagyják a község számláján. Ezt szabadon eldönthetik, mert senki sem kerülhet hátrányba. Tudni kell, hogy a letétek külön folyószámlán vannak, a község ezt a forrást nem használhatja, tehát semmiféle hasznunk sem származik belőle.  

* A felszólalók felrótták, hogy még szeptemberben meg kellett volna tartani az árverést, mert akkor az új tulajdonosnak esélye sem lett volna rá, hogy ideiglenes intézkedést kérjen.

— Ez nem így van, mert a bírósági végzés bármikor megérkezhet, akár novemberben vagy decemberben, és akkor a termelők nem használhatják tovább a földeket. Ez nem attól függ, hogy megtartottuk-e az árverést, vagy sem. Az első halasztás is a termelők érdekében történt, de amint lehetett, abban a pillanatban kiírtuk a licitációt október 15-ére. Ez volt a legszűkebb határidő, mely alatt le lehet bonyolítani a jelentkezést, a befizetéseket, a bizottság értékelését, tehát mi egyáltalán nem húztuk az időt. Jogilag most sem maradt más lehetőségünk, csak az árverés felfüggesztése. Ha a bíróság elveti ezt az ideiglenes intézkedést, akkor azonnal megtartjuk a licitációt, de olyan döntés is születhet, hogy meg kell várni a per végét.

* A termelők azt is kifogásolták, hogy az önkormányzat képviselői mindig bizonyos bírósági döntésekre hivatkoznak, de ők soha nem láthatják ezeket a dokumentumokat. 

— A mezőgazdasági minisztériumtól ezúttal szóban érkezett meg az utasítás, de ennek nincs jelentősége, mert a bíróság tiltotta meg a bérbeadást.

Hatalmas erkölcsi hiba

Sándor József ezúttal is a Magyar Mozgalom mezőgazdasági bizottsága koordinátoraként volt jelen, mert — mint elmondta — bizonyos termelők felkérték őket az ügy figyelemmel kísérésére.

— A polgármesteri rendelettel bizonytalan időre ismét elhalasztották a licitációt. Olyan bírósági ítéletre alapozva, amelyet hivatalosan nem mutattak be senkinek, vagyis akik befizették a licit összegét, nem láthatják, hogy ez valódi dokumentum-e, vagy sem. A zentai önkormányzat egy hatalmas erkölcsi hibát követett el, mert szeptemberben, jogerős dokumentumokkal a kezében, végrehajthatta volna a bérbeadást. De nem tette meg, és ezzel nem a saját választópolgárait támogatta, hanem matematikai üzletet bonyolított le egy nagyvállalat javára.

* Előfordulhat-e, hogy 2400 hektár termőföld parlagon marad? Hiszen elhangzott, hogy senki sem léphet rá, amíg nincs bírósági döntés.

— Az elmúlt évek tapasztalata és gyakorlata azt bizonyítja, hogy az erősebb fél mindig igyekszik kihasználni a helyzetet. November első felében még lehet szántani-vetni, de mire az önkormányzat vagy a termelők feljelentést tesznek, addigra a búza kikel, és akkor már senki sem hoz olyan döntést, hogy nem lehet learatni.

Sóti Ferenc, a zentai Gazdakör elnöke is neheztel az önkormányzatra, mert véleménye szerint az nem a termelők mellett áll.

— Segítenie kellene azokat a földműveseket, különösen a fiatalokat, akik még itt vannak. A meglévő föld kevés, hiszen tudjuk, hogy a mai viszonylatokban ötven-száz hektár kell ahhoz, hogy egy család jövedelmet és egzisztenciát teremtsen magának. Ha erre nem kerül sor, akkor ezek a fiatalok is összecsomagolnak és elmennek. Hiába a nagy politikai szólamok, ha csak az ötven-hatvan éves emberek maradnak itthon.

* Ön szerint is megvolt már az árverés végrehajtásának jogi lehetősége?

— Igen, az első alkalommal, de akkor sem bizonyították dokumentummal, hogy miért nem tarthatják meg. Ez most már csak időhúzás. Itt nem szokás parlagon hagyni a földeket, a törvény is azt mondja, hogy az arathat, aki szántott és vetett. A mostani szerződések november 1-jén járnak le, november 10-éig el kellene készülniük az újaknak. Az sem jó, hogy az igénylők csak egy évre kaphatják meg ezeket a területeket, mert esetleg arra törekszenek, hogy minél több hasznot „vegyenek ki” belőlük, hiszen utána úgysem az övéké lesz. Az ilyen viszonyulással azonban kizsákmányoljuk a termőföldet. Az embereknek legalább tíz-húsz évre kellene biztonságot nyújtani, hogy hosszabb távon tudjanak tervezni. 


Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink