A gyulahehérvári székesegyház mellett Erdély legjelentősebb XIII. századi épülete az 1250 körül épült cisztercita kolostor és templom Kercen (a szász elnevezése Kierz, a román Cârca). Minden valószínűség szerint III. Béla fia, Imre király alapította 1202-ben. Eleinte francia és német, majd a következő évszázadokban magyar, osztrák és román szerzetesek is tevékenykedtek itt. Feladataik közé tartozott a kereszténység terjesztése, a kódexek másolása, de földművelésre és szőlőtermesztésre is tanították a környékbeli lakosságot. A rendház 1474-ben szűnt meg. 1506-ban még javítgatták, de a század végére már erősen romossá vált az épület. A feljegyzések szerint 1648-ban még álltak a templom hajói és megvolt a gótikus hálóboltozatos mennyezet.

A település a Fogarasi-medence északi szélén, az Olt folyó partján terül el. Mi Fogarasból tartottunk Nagyszebenbe, amikor a főútról letérve meglátogattuk. A kissé rossz minőségű útburkolat ne bizonytalanítson el senkit, mert a helyszín mindenért kárpótol. A műemlék-együttest kezdetben nem látjuk, de ne csüggedjünk, teljesen keresztül kell hajtani a falun. Amikor végül megtaláltuk, többnyelvű felirat tudatta velünk, hogy a kulcsot a szomszédos lelkészházban kell elkérni. A lelkész nagyon kedves, tud egy kicsit magyarul, éppen annyit, amennyi a megértéshez szükséges. Még azt is elmondta, hogy a toronyba is felmehetünk, de vigyázzunk a harangokra. A fejenkénti három lei belépődíj (egy euró körülbelül négy lei) ellenében hatalmas vaskulcsot nyomott a kezembe, amelynek a karikájáról egy picurka is lógott -- a súlyos a nagykaput, a kicsi pedig a templom lakatját nyitotta. Vagyis a felfedezés szépségét és örömét ránk bízta.
A szentélyben 1721-től az evangélikus szászok tartják istentiszteleteiket a XIII. században készült gótikus oltár előtt. A 6 bordáját összefogó zárókövön a lesütött szemű koronás női fej a templom védőszentjét, Szűz Máriát ábrázolja. A szentélyben felállított orgona 1813-ban készült. Viszonylag jó állapotban maradt meg a kereszthajó egyik része, amelyben az 1751-ben emelt barokk oltár található. Áll még a nyugati homlokzatfal az óriási kerek ablakkal. A tető nélküli hajóban az I. világháború halottai nyugszanak, de itt láthatóak a templom megmaradt kődíszítései is. A főbejárat mellett áll még az egyik torony, cseréppel fedett gúlatetővel. Ha nincs tériszonyunk, és nem viszolygunk a csúszós, helyenként egyenetlen csigalépcsőtől, mindenképpen kapaszkodjunk fel a magasba, és onnan is vessünk egy pillantást a romosan is fenséges kőfalakra és a rendezett belső térre.