Dr. Gábrity Molnár Irén: ,,Tíz év múlva nem lesz magyarul tanuló diák, ha ilyen mértékben csökken a natalitás a szórványban. 

Esélyek és lehetőségek a vajdasági szórvány felzárkóztatására elnevezéssel tartottak tanácskozást június 30-án Újvidéken, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben. A konferenciát a Mozaik Alapítvány szervezte. Az egész napos tanácskozást Bunyik Zoltán, a VMSZ alelnöke nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala pályázatot írt ki a szórványmagyarság helyzete javításáért, melynek támogatási összegét a Mozaik Alapítvány nyerte el. ,,Helyzetfelmérés készült a szórványról, melynek eredményeit ezen a mai tanácskozáson összegezzük. A konferencián elöljáróban is elhangzott, hogy nagy jelentőségük van az ehhez hasonló tanácskozásoknak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök legutóbbi látogatása során is elhangzott: a most készülő Szülőföld-programban megkülönböztetett figyelmet kell majd szentelni a szórványmagyarságnak, és a szórványra jellemző specifikus igényeket külön méltányolni.
- A demográfiai mutatók és az elvándorlás következtében a Vajdaságban tovább folytatódik a szórványosodás folyamata. A szórványmagyarság több szempontból is hátrányos helyzetben van. Véleményem szerint nemcsak azért éri őket hátrányos megkülönböztetés, mert nincsenek magyar önkormányzatok, magyar intézmények ezeken a településeken, amelyekre támaszkodni lehetne, hanem azért is, mert a szórványban élő magyarok egy magyarellenes szerb többségben élnek... A szórványmagyarságra jellemző az értelmiségiek elköltözése, és az, hogy a más településen tanuló fiataljaik nem térnek vissza. Mindezen okok miatt fokozottabb az asszimiláció hatása - mondta Bunyik Zoltán.
A vajdasági magyarság mintegy negyven százaléka él a szórványban, ennek ellenére a különböző támogatásokból a lakosságnak mindössze az öt százaléka részesül. Ennek egyik oka az érdekérvényesítés hiányában keresendő. A Bunyik Zoltán elmondta, hogy a szórványban élő magyarok politikai szerveződését az ellenük megnyilvánuló ellenségeskedés fékezi. - A szórványban élők önerőből nem tudnak megkapaszkodni, csak közösen összefogva lehet a problémákat orvosolni - tette hozzá az alelnök.
Sajátságos lelkiállapotot jelent a szórványban élni. Prof. dr. Gábrity Molnár Irén, a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke előadásában a következő meghatározását adta a szórványnak: ,,A határon túli magyarság azon rétegét értjük szórványnak, amely a többségi nemzethez képest településén vagy mikrorégiójában harminc százaléknál kisebb arányban él hátrányos nyelvi, etnikai, vallási helyzetben és a nemzettesttől elszigetelődve, leépült intézményrendszerrel, folyamatos veszélyforrásoknak kitéve. Tíz év múlva nem lesz magyarul tanuló diák, ha ilyen mértékben csökken a natalitás a szórványban - jelentette ki, majd a legújabb felmérési adatok közlésével folytatta, melyek szerint ezeken a területeken a munkanélküliség aránya eléri a 40-50 százalékot is. A tanárnő három tényezőt sorolt fel, melyek a szórvány létét veszélyeztetik: az elvándorlást, a natalitás elenyésző mértékét és az asszimilációt.
A délelőtti programban a vendégek több előadást is végighallgathattak. Dobai János, a VMSZ alelnöke, A szórványmagyarság fontossága a VMSZ számára címmel tartott beszámolót, utána Galambos László tartományi demográfiai, családügyi és gyermekvédelmi titkárhelyettes előadása következett, majd mgr. Tóth-Glemba Klára szociológus, tudományos kutató A szórványmagyarság igényének feltérképezése című munkáját mutatta be. Dr. Kristóf Lázár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője a magyar kormány határon túli támogatáspolitikájáról beszélt. Előadást tartott továbbá Józsa László, az MNT elnöke, valamint Szöllősy Vágó László, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkára is.
Dr. Kristóf Lázár, a HTMH főtitkára elmondta, hogy több kezdeményezés is indul a Szülőföld-program keretében. A közeljövőben megalakul a Szülőföld-alap tanácsa, mely testületbe egy-egy főt delegálhat minden határon túli régió. Ennek a tanácsnak a működése a különböző közösségek problémáinak a megoldására korlátozódik majd. A projektum keretében gazdaságfejlesztő programokat is kidolgoznak.
Az elmúlt népszámlálás időszakában a tömbmagyarság száma 12,2 százalékkal, a szórvány és szigetmagyarság száma pedig 17,6 százalékkal csökkent. A kétszeres kissebségi sorshelyzet, a fokozott asszimilációs nyomás, az erősebb megtartó közösség, a magyar helyi önkormányzat és az oktatási és művelődési lehetőségek hiánya miatt a szórványnak és a szigetmagyarságnak megmaradásuk érdekében az eddigieknél jóval nagyobb figyelemre és támogatásra van szüksége - hangzott el a tanácskozáson.
Délután a szigetmagyarság képviselői tartottak beszámolót a vajdasági szórványrégiók helyzetéről és fejlesztési terveiről. Balassa Julianna a dél-bánáti térséget, Csíkos Sándor a nyugat-bácskait, Pécsi Elizabetta a dél-bácskait, dr. Tordé László a közép-bánátit, Kis László pedig az észak-bánáti régiót mutatták be. A legsúlyosabb problémák talán a Dél-Bánátban vannak. A magyar lakosság száma 15481, körülbelül 5 százaléka az összlakosságnak. Néhány magyar többségű falu van itt, olyan szigetek, ahol él a magyar nyelvű oktatás és a művelődési élet. Ezek: Székelykeve, Ürményháza, Torontálvásárhely, Hertelendyfalva és Sándoregyháza. Közös művelődési szemléket, találkozókat rendeznek, ezzel őrzik és erősítik magyarságukat. E falvakon kívül még Pancsován, Versecen, Udvarszálláson és Kevevárán élnek nagyobb számban magyarok. A többi településen kisebb vagy elenyésző számban élnek közösségünk tagjai. Az általános iskolákban 496 gyerek tanul magyarul (a tizenötezer magyar lakoshoz képest nagyon kevesen tanulnak anyanyelvükön), 702 pedig szerb tagozatra jár. Ebben a régióban magyar nyelvű középiskolai tanítás nincs, magyar nyelvű középiskolába főleg Nagybecskereken járnak. Pancsován hetente a helyi tv-ben mindössze huszonöt perces magyar adás van, Versecen a rádióban heti egyórás magyar nyelvű műsor van. Problémát okoz az újvidéki televízió is, hiszen nagyon gyenge a vétel.
Ezek a problémák több térségre is jellemzők. Ha a problémákra sürgősen nem találnak megoldást, megtörténhet a magyar lakosság teljes asszimilációja.
A tanácskozás végén közösen zárónyilatkozatot fogadtak el.