home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A fekete szín poétikájáról
Salvai Ramona
2018.04.17.
LXXIII. évf. 15. szám
A fekete szín poétikájáról

Habár köztudomású a divatiparról, hogy eredendően a változásról szól, mégis vannak olyan trendek, amelyek állandóak, megváltoztathatatlanok, sőt, szükségesek is.

Ilyen például a fekete szín jelentősége, időtállósága — és sokszínűsége. Az aszkéta szerzetesektől és zarándokoktól a gyászoló özvegyeken át a szubkulturális csoportokig a legkülönfélébb ruhatárakba került be, a legkülönbözőbb jelentést hordozva. Egyszerre színe az eleganciának és a szexualitásnak. Legalább annyira teret ad az önkifejezésnek, amennyire a fehér színhez is társítható a kezdet, a teremtés, a tér asszociációja.

A nyugati társadalom kultúrájában sokféle szerepkörben feltűnt, sokféle jelentést hordoz — alább ezekből listáztunk néhányat.

Zarándokok és boszorkányok

Amíg a XI. század Európájában a drága, fekete ruhák viselése a felső középosztály tagjainak volt szokása, mivel luxusnak számítottak, a szín pedig a nemességre utalt, addig a protestáns reformáció idejére új, szimbolikus jelentést kaptak. A fekete a kálvinizmus színe lett, illetve a katolikusokra jellemző pazarló pompa elleni megnyilvánulás. Az Amerikában letelepedő első zarándokok színe volt, viszont az 1600-as évek végére Európában és Amerikában egyaránt a boszorkányság szimbólumának tartották. Vallási fanatizmusuk miatt a gonoszt kezdték el látni a színben, és a mindmáig élő negatív értelmezéseit ekkor adták meg neki.

Romantikus hősök

„A fekete költői. Hogyan képzelsz el egy költőt? Élénksárga dzsekiben? Valószínűleg nem” — mondta Ann Demeulemeester tervező, és van is egy konkrét csoport, melynek köszönhetően ez a jelentéskör társult a feketéhez. A XIX. században a romantika vezető alakjai viselték a színt. Például Byron, Shelley és Keats, akik feltehetően a melankolikus jellege miatt szimpatizáltak vele. Valószínűleg az egyik legismertebb megjelenítése ennek a figurának Caspar David Friedrich festménye, a Vándor ködtenger felett — ez lehetne a romantikus hős tökéletes ábrázolása.

A gyász

Az említettekhez képest a szín női viselete inkább a gyászhoz köthető. Ez különösen a viktoriánus korra volt igaz. Konkrét és komplex szabályokat hoztak a szín viselésére, és vastag, fekete anyagokba, kendőkbe burkolóztak a gyász idején. A nőknek legalább négy évig gyászolniuk kellett férjük halála után, de persze Viktória királynőhöz hasonlóan életük végéig is megtehették, ami az ő esetében negyven évet tett ki. Egyébként olyan érdekes csecsebecsék, mint a szeretett személy haját tartalmazó medalionok és hasonló apróságok is elterjedt kiegészítői voltak az öltözéknek.

Coco Chanel

A kis fekete feltalálójaként Coco Chanelről általánosságban elmondható, hogy meghatározó szerepe volt a fekete szín XX. századi megítélésének kialakításában. Egy olyan ízlésvilágot és gardróbot alkotott meg, amely ellentmondott a múlt század elején jellemző öltözködési szokásoknak, újragondolta a nőiességet, és megszabadította kortársait a felesleges kötöttségektől, cicomától. A minimalizmus és a letisztultság első élharcosa lett, ez pedig összefüggésben állt színválasztásaival. Fellépése előtt a feketére a gyász színeként tekintettek, és leginkább a temetéseken viselték. Ő viszont így állt hozzá: „Megmondtam, hogy a feketében minden megvan. Ahogy a fehérben is. Abszolút a szépségük. Tökéletes harmónia.”

A beatkorszakban

Az úgynevezett beatnikek megjelenése jellemzően a fekete garbó, a beretsapka és a vastag keretes szemüveg kombinációjából állt. Külsőre és szellemi beállítottságukat tekintve is az amerikai költő, Jack Kerouac teremtette irányzathoz kapcsolódtak. Stílusuk gyakran volt vicc tárgya, mindemellett egy igen fontos közösséget is alkottak, egy akadémikus szubkultúrát, mely megjelenését tekintve is meghatározó volt, és nyomot hagyott. Az ’50-es és a kora ’60-as évek baloldali, kreatív ellenkulturális közege leginkább kávézókban csoportosult, és a sztereotípia szerint kávézással, füvezéssel, valamint Jean-Paul Sartre tanaival, irodalmával töltötte a napjait.

Punkok, gothok és az újromanticizmus

London a ’70-es, ’80-as években több szubkultúra megszületésének vagy kiforrásának is tanúja, színhelye volt. A punk és az újromanticizmus után a gothok stílusjegyei is itt formálódtak, illetve szilárdultak meg. Azok a tizenévesek viselték a feketét, akik a főáram kultúráján kívül akartak kerülni. És ez nem csak a ruháikra terjedt ki, hiszen a hajukat és a sminkjüket tekintve is a fekete dominált. Az Egyesült Államokban a Propaganda nevű alternatív magazin mutatott nekik irányt.

A Comme des Garçons

1981 meghatározó pillanata a nyugati divattörténetnek, ekkor mutatkozott be ugyanis Párizsban az európai közönség előtt Rei Kawakubo és a Comme des Garçons. A sötét színű, az európai esztétika számára új szabásvonalak azonnal felkeltették a divatsajtó figyelmét, és elsőre igen negatív kommenteket, kritikákat kaptak. Mindazonáltal validálták is a szín helyét, szerepét, jelentőségét a női ruhatárban. A szintén híres és ikonikus japán tervező, Yohji Yamamolto szerint: „A fekete szerény és arrogáns egyszerre. A fekete hanyag és egyszerű — viszont titokzatos. De mindemellett a fekete azt sugallja: nem zavarlak — és te se zargass engem.”

Teenage Summer Camp

Raf Simons férfikollekcióinak inspirációs forrása a fiatalság. Márkája az 1995. évi őszi-téli kollekciójával debütált, ám az 1997. évi tavasz-nyári Teenage Summer Camp című munkája hozott igazán nagy népszerűséget számára. A kifutón bemutatott modelljeihez egy „útmutatót” is készített („Fogadd el a különbözőségeket. Nézz úgy a tinédzseredre, mint egy egyéniségre, aki tőled különbözik.”) A fekete skinny nadrág és póló a Simons-féle ’90-es évekbeli lázadó tinédzserek öltözéke volt. Ezeket örökítette meg a híres The Fourth Sex című könyvében.

Rick Owens

Valószínűleg egyike napjaink legismertebb és legelismertebb feketeöltözék-szakértőinek. A tervező sajátos látásmódját és kivételes szakértelmét reprezentáló ruhái egy olyan közösség uniformisai, amely stílusjegyeit tekintve nem egészen pontosan meghatározhatóan helyezkedik el a szerzetesi, a goth és a grunge öltözködéskultúra határterületein. Hosszú, fekete hajával és az általában viselt ujjatlan, fekete tunikáival a tervező önmagában is megtestesíti saját vízióját. Életében és munkásságában egyébként kiemelkedő szerepe van Michèle Lamynak is, aki nemcsak jóbarátja, társa, felesége és múzsája, hanem saját maga is egy ikonikus egyéniség.

A health goth

A Tumblr mélységeiből kiemelkedve jelent meg három-négy évvel ezelőtt ez az irányzat. 2014-ben a Normcore után a második legtöbb internetes keresést generálta. Jellemzően abból állt, hogy sportöltözékeket (pl. Nike zoknit és sapkát vagy Adidas teniszszoknyát) párosítottak fétiselemekkel, mondjuk, bőrkiegészítőkkel és sötét, goth stílus inspirálta színekkel, anyagokkal. A rövid életű trend azért a kifutókra is feljutott. Olyan tervezők és brandek adtak neki teret, mint a Hood By Air vagy Alexander Wang.


(Forrás: Dazed, AnOther)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..