Dr. Berényi Jánost, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnökét, mezőgazdasági szakembert és egyetemi oktatót Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díjjal tüntették ki Budapesten. A közismert szakembert az értékes elismerésről és a munkásságáról kérdeztük.
• Hosszú évtizedek elmélyült, tudományos munkássága után a napokban Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény Díjban részesült. Emellett a Budapesti Corvinus Egyetem díszdoktora is. Mi a véleménye a díjakról és a kitüntetésekről?
— Az emberi pszichológia része, hogy mindenki a közösség hasznos és megbecsült tagjának szeretné érezni magát. Nem hiába éppen az a legnagyobb büntetés, ha valakit kiközösítenek a társadalomból. A díj és az elismerés pedig éppen ennek a fordítottja. Egy fontos eszköz ahhoz, hogy felhívja rá a figyelmet, érdemes küzdeni és dolgozni. Minél magasabb rangú egy díj vagy kitüntetés, a díjazott annál nagyobb megelégedettségben részesül, hiszen közvetlenül érezheti a társadalom, az embertársai megbecsülését, azt, hogy nem volt hiábavaló időt, energiát fektetnie a munkájába. A díj és az elismerés egyfajta irányjelző is. Jelzi, hogy valaki jó irányba halad, azt az irányt érdemes folytatnia, hiszen felfigyeltek rá, elismerik, megbecsülik. A pénz ugyan nagyon fontos az ember életében, de a nem anyagi javak — amilyen egy díj vagy kitüntetés — olyan erkölcsi értékek, amelyek pénzben kifejezhetetlenek. Pénzért nem lehet megvenni egy díjat, arra rá kell szolgálni, ki kell érdemelni.
• Ön Vajdaság-szerte főként a kutatásai, a növényvédelem, illetve a növénynemesítés területén kifejtett munkája kapcsán vált ismertté. Mesélne az eddigi munkásságáról, az újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézetről, valamint a növénynemesítés fontosságáról?
— Kezdettől fogva — az agrármérnöki diplomám megszerzésétől — az újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézetben dolgozom. Az itt elért eredményeim alapján szereztem meg a magiszteri és a doktori fokozatot is, itt választottak meg tudományos tanácsosnak, mely rang a legmagasabb fokozat a kutatásban. Közben sikerült bekerülnöm az oktatásba is, a budapesti Corvinus Egyetem díszdoktorává avatott a felsőoktatási tevékenységem elismeréséül. Az újvidéki intézet legfontosabb tevékenysége éppen a növénynemesítés és a vetőmagtermesztés. Mindkettő a közvetlen gyakorlatot szolgálja. Az általunk nemesített új fajtákkal ugyanis a mezőgazdasági termelők nagyobb hozamot, jobb minőséget és több profitot tudnak elérni. Általánosságban elmondható, hogy a növénytermesztés sikerének 50%-a a jól megválasztott fajtától függ, a megmaradt 50%-ot pedig az alkalmazott agrotechnika, a talaj, az időjárás határozza meg. Ezért nem véletlen, hogy a gazdák állandóan keresik az új fájtakat, és ezt az igényt igyekszik kielégíteni a növénynemesítő. Nagy kihívás az is, hogy a növénynemesítés egy soha véget nem erő folyamat. A gyakorlatban újabbnál újabb igények jelentkeznek, amelyeket a növénynemesítés hivatott minél hatékonyabban kielégíteni. Például a klímaváltozással egyidejűleg kialakult az igény, hogy olyan újabb növényfajták kerüljenek a köztermesztésbe, amelyek jobban elviselik a magas hőmérsékletet, az aszályt, a klímaváltozás okozta egyéb kedvezőtlen hatásokat. Ez mondható el a növénytermesztés új, állandóan növekvő és terjedő módjáról, az organikus vagy ökológiai mezőgazdaságról is. Az organikus termesztés specifikumainak megfelelő fajtákról kell gondoskodni ahhoz, hogy ez a termesztési mód sikeres legyen. Jómagam Szerbiában elsőként szorgalmaztam az organikus növénynemesítést és az organikus vetőmagtermesztést, immár mindkettő sikeresen segíti nemcsak az elméletet, hanem a gyakorlatot is. A gyakorlatban újabbnál újabb növénykártevők és betegségek jelennek meg, az ellenük való védelem leghatékonyabb módja pedig éppen a rezisztens fajta nemesítése. Ezen a téren pedig az újvidéki intézet nemcsak határainkon belül, hanem külföldön is nagy sikerekkel dicsekedhet. Az NS jelzésű fajtákat ma már több millió hektáron termesztik határainkon kívül.
• A növénynemesítés természetesen nem azonosítható a génmódosítással, azaz a génmódosított élelmiszerek előállításával. Mi a véleménye a világszerte egyre hódító génmódosított élelmiszerekről?
— A génmódosítás egy eszköze a növénynemesítésnek, egy olyan új, innovatív módszer, amely a genetika és a biotechnológia legkorszerűbb eredményeire alapoz. Valóban megoldhatók vele azok a gondok is, amelyeket hagyományos nemesítési módszerekkel nem tudunk hatékonyan kezelni. Véleményem szerint a transzgenikus növények nem az ördög mesterkedésének eredményei, hanem a legkorszerűbb, leginnovatívabb tudományos eredmények termékei. A közvéleményt, igaz, nem a technológia érdekli, hanem az, hogy a transzgenikus növényekből előállított élelmiszerek veszélyeztetik-e a környezetet, vagy ami még ennél is fontosabb, veszélyesek-e az emberi egészségre. Ezekre a kérdésekre egyértelmű igen vagy nem választ nem lehet adni. Nagy erőbevetéssel folynak világszerte azok a kutatások, vizsgálatok, amelyek célja kivizsgálni a transzgenikus növények hatását a környezetre és az egészségre. A tengernyi eredmény ellenére mindmáig senki sem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy ezeknek a növényeknek bármiféle káros hatásuk volna. Persze azt sem jelenthetjük ki, hogy nincs semmiféle káros hatásuk! A természetben minden mindennel összefügg, a dolgok bonyolultságából eredően nehéz a részeredményeket egy összefüggő képpé összerakni, de a tudományos berkekben most uralkodó nézet szerint a transzgenikus növények haszna messze felülmúlja a vélt vagy valós káros hatásokat. A haszonra ugyanis már most is vannak konkrét bizonyítékok (pl. a génmódosítással rovarellenállóvá tett növényeket nem kell vegyszerekkel permetezni a kártevők ellen, ami egyértelműen kíméli a környezetet, és az ember egészségének megőrzését is elősegíti azzal, hogy a táplálékban nem jelennek meg a rovarirtó szer maradványai. Persze vannak potenciális veszélyek is, például a herbicidrezisztens gyomnövények kialakulása, ez a jelenség azonban a hagyományos gyomirtó szerek alkalmazása során is megfigyelhető. Nekem továbbra is az a véleményem, hogy a transzgenikus technológia alkalmazásáról nem kell lemondani, hanem ellenőrzött körülmények között, jól átgondolt törvényjogi szabályozással igenis ki kell használni az ilyen növényeket.
• Vajdaság klasszikus mezőgazdasági paradicsom. Vajon az itt élő emberek tisztában vannak a természet nyújtotta lehetőségekkel, a természeti kincsek értékével? Ki tudják használni ezeket a lehetőségeket modern eszközökkel? Lépést tudnak tartani a világgal a mezőgazdaságot illetően?
— A mi mezőgazdaságunk környezeti feltételei (talaj és klíma) valóban kedvezőek, és ezek az előnyök messzemenően nincsenek kihasználva a gyakorlatban. Mégis nagyon furcsa helyzet állt elő. A kedvező környezeti feltételek mellett kiváló agrárszakembereink is vannak, a vajdasági gazdatársadalom szorgalma is közismert, ennek ellenére a mezőgazdaságunk teljesítménye mégis jelentősen elmarad például Hollandia, Franciaország és a többi fejlett agrárországétól. Ami nagyon hiányzik, azt egy szóval ki lehet fejezni, s ez nem más, mint a pénz. Persze túlzás volna azt állítani, hogy a pénzt leszámítva minden a legnagyobb rendben van. Eddig sajnos hiányzott az egyértelmű és hatékony politikai döntéshozatal, a szervezettség és még egy sor más dolog is. De egyre inkább kezd tudatosodni az emberekben a mezőgazdaság szerepe, egyfajta össztársadalmi megbecsülés jelei is mutatkoznak. Lassacskán ugyan, de konkrét lépesekre is sor kerül, erre példa a támogatási alapok létrejötte vagy az a lehetőség, amelyet az EU-tagság közelítése nyújt a pályázatok szempontjából. Biztos vagyok benne, hogy a mezőgazdaság most sem egy perspektíva nélküli tevékenység, különösen akkor nem, ha okszerűen, korszerű technológiák alkalmazásával folytatják. Élelmiszerre állandóan szükség volt és lesz, ráadásul egyre többre és egyre jobb minőségűre. A mezőgazdaság pedig az élelmiszer-termelés legjelentősebb kiszolgálója. Ezért látok nagy perspektívát Vajdaság mezőgazdaságában.