Hosszú távon egy kicsiny és gazdaságilag sérülékeny ország fejlődése csak akkor terelhető fenntarthatóan emelkedő pályára, ha növelni tudjuk a kivitelünket. Nem kell a klasszikus értelemben merkantilistának lenni. Egyszerű a logika. A kis belső felvevőpiac nem teszi lehetővé a nagy volumenű termelést, ezért kell a külföldi piacokon is keresni a réseket. A dinár árfolyamának stabilitása is csak akkor szavatolható tartósan, ha megfelelő devizabevétellel sikerül megtámasztani.
A Fiat Chrysler szerbiai leányvállalata a jelenlegi legnagyobb szerbiai exportőr. Kivitele tavaly is meghaladta az 1 milliárd eurót. A gépkocsikat azonban jórészt külföldről behozott alkatrészekből szerelik itt össze. Ezért lényeges, hogy mennyi ebből az úgynevezett „tiszta export”, azaz a nettó kivitel. Az pedig 2016-ban 360 millió eurót tett ki. Ezzel a nettó exportőrök listáját is vezeti ugyan, de ha az itt hozzáadott értéket szemléljük, akkor már nem olyan fényes a helyzet. Évek óta emlegetik egyébként, hogy orosz „barátaink” beengedik a piacukra a Szerbiában gyártott Fiat járműveket. Ez azonban valahogy még mindig nem történt meg, pedig régóta téma. Keveset beszélnek róla, de tény, hogy ezeknek a járműveknek az exportjával egyúttal az EU-tagállam Olaszország exportját is növelnék, mert az alkatrészek jó része ott készül.
A második legnagyobb exportőrünk a HeSteel, azaz a szendrői vasmű, melynek kivitele növekvőben van, tavaly csaknem 370 millió dolláros exportbevételt jegyzett. Egyszersmind tudni kell, hogy a Duna-parti kohók táplálásához az ércet is és a fűtőanyagot, a kokszot is importálni kell. A nettó export így a bruttóhoz képest szerény, mindössze 56 millió dollár. Így aztán a HeSteel a bruttó exportőrök listáján a második ugyan, de a nettósok listáján csak a nyolcadik.
Ha figyelembe vesszük, hogy a világban a gépkocsipiac és abból eredően a gépkocsigyártás is hatalmas átalakuláson megy keresztül, nem tudni, meddig állja a Fiat szerbiai leányvállalata a sarat. 2018 végén az a szerződés is lejár, amelynek értelmében most itt folyik a gépkocsik összeszerelése. A Fiat 67, a szerb kormány pedig 33 százalékban tulajdonosa a vegyes vállalatnak, de 2018 végén a Fiat akár úgy is dönthet, hogy kiszáll az üzletből. Az elektromos autók és a hibridek térhódítása is veszélyezteti legnagyobb exportőrünk fennmaradását.
Kétségtelen azonban, hogy gazdasági szempontból van némi előrelépés Szerbiában. Ezek a szerény kezdeti eredmények jó alapot nyújtanak egy még átfogóbb és talán még sikeresebb gazdaságpolitika megvalósításához. Viszont azzal is tisztában kell lenni, hogy a jó makroadatokat csak egy átmenetileg fenntartható, laza fiskális és monetáris politikával lehetett elérni. A jövő pedig rengeteg kihívást tartogat. A most következő kampány hevében a jelöltektől valószínűleg egészen merész elképzeléseket és ígéreteket is hallhatunk majd a gazdasági fellendülés kapcsán.
Talán egyfajta precedens lehet az az elképesztő eset, amikor egy kínai férfi beperelte a saját feleségét, mert a gyönyörű nő csúnya kisbabát szült neki. Nem vicc, nem anekdota, dokumentáltan megtörtént eset! Jian Feng előbb megcsalásra gyanakodott, de a genetikai vizsgálatok igazolták, hogy az általa csúnyának tartott gyermeknek valóban ő az apja. Kiderült viszont, hogy a nő még a megismerkedésük előtt plasztikai sebésznél járt, és az megszépítette az arcvonásait. Ezt nem tudatta férjével, és valószínűleg soha nem is derült volna ki, ha a gyermek az apjára hasonlít. Feng ezután beadta a válókeresetet, illetve beperelte feleségét, mert átverte. A bíróság pedig mintegy 100 000 dolláros kártérítést ítélt meg a becsapott apa javára.
Ebből az lehet az egyik tanulság, hogy mielőtt valaki összekötné mással az életét, nem árt megnéznie annak gyerekkori képeit is. A szerbiai szavazópolgárnak viszont valószínűleg senki sem fog kártérítést fizetni, ha utólag kiderül, hogy „a baba csúnya”.
