— A fűszerpaprikát már nemcsak megtermeljük, hanem fel is dolgozzuk. Néhány évvel ezelőtt ugyanis egy német vállalkozónak hála — aki korábban a nyersanyagot vásárolta fel — sikerült felépítenünk egy malmot és egy szárítót. A faluban termett organikus fűszerpaprikát így már késztermékként szállíthatjuk az EU piacára. A német partnerünkkel kilenc éve működünk együtt, és ezáltal folyamatosan fejlődik a vegyszermentes termesztés a településen. Jelenleg tizenöt család mintegy hetven hektáron folytat organikus termesztést — nyilatkozta Bálint Valéria. A termelésvezető — aki maga is vegyszermentes termesztéssel foglalkozik — elmondta, hogy a vegyszeres termesztési technológiával ellentétben ez az eljárás sokkal több fizikai munkát igényel. Mivel a hozam kisebb, az egyedülálló termelők nem tudnak érvényesülni, mert a kis mennyiség nem érdekel egyetlen megbízható felvásárlót sem. Bácsgyulafalván ezzel nincs gond. A földművesek összefogásának, illetve Bálint Valéria irányításának köszönhetően nemcsak a mennyiség megfelelő, de a minőség is. Az idén már a harmadik őrlésüket szállítják a németországi piacra. Most egyéb növények termesztését tervezik az elszánt gazdák. Ezek közé tartozik a szója is.

— A vegyszermentes termesztésben a szója a vetésforgó alapja, így van már tapasztalatunk, hogyan kell termeszteni ezt az ipari növényt a vegyszerek kizárásával. A mi parcelláinkon egyébként a kukorica, a szója, az édeskömény, a mák, a mustár, a csicsóka és a napraforgó váltakozik. A német partnereinkkel együtt a napokban Újvidéken arról folytattunk tárgyalásokat, hogy hogyan tudnánk mi is bekapcsolódni a Duna szójaprojektumba, melyben nemcsak a vegyszermentes termesztés a követelmény, hanem a GMO növények kerülése is. Tekintettel a sokéves tapasztalatunkra, sikeres munkára számítunk. Mi, akik Telecskán organikus mezőgazdasággal foglalkozunk, már úgy ismerjük és segítjük egymást, mintha egy nagy család volnánk. Örülünk egymás sikereinek, de ott vagyunk akkor is, ha baj van, ha segítségre van szükség — emelte ki büszkén a termelésvezető.

A faluban termett fűszerpaprikát kezdetben egy régi malomban őrölték, és így került forgalomba. Később — a törvényi szabályozás miatt — a termelők egy új malom építésébe fogtak, amiben a német partner hathatós támogatást nyújtott. A tervezett beruházások sorozata azonban ezzel nem ért véget. A malmot egy szárító létrehozása követte. A nyugati partnerrel való együttműködés nemcsak termelési, de anyagi biztonságot is nyújt a gazdáknak.

— Annak ellenére, hogy termékeinket évek óta exportáljuk a német piacra, a hazait sem hanyagoljuk el. Ennek ékes példája, hogy a csúrogi szarvasmarhatelepet az általunk megtermelt gabonával látjuk el. Az organikus termesztés korántsem egyszerű, de mivel már van kialakult piacunk, tudjuk, hogy miért verejtékezünk — mondta Bálint Valéria, és hozzátette, hogy a faluban sajnos sokan abbahagyták az efféle termesztést. Részben azért, mert nem tudták vállalni a termesztéssel járó többletmunkát, részben pedig azért, mert nagyobb állami támogatásra számítottak. Jelenleg egy hektárnyi organikus termőterület után mindössze nyolcezer dinár támogatás jár, mely összeg egyáltalán nem arányos a befektetett munkával. A termelésvezető, aki maga is jelentősen hozzájárult a bácsgyulafalvi organikus termesztés fellendüléséhez, jelenleg harmincöt holdon gazdálkodik, melynek csak egy része saját terület. Elmondása szerint szeret kísérletezni, új növények termesztésével próbálkozik, hogy példát mutasson a gazdáknak.

— Ha a termelők a gyakorlatban ismerkednek meg az egy-egy növényben rejlő lehetőségekkel, az ilyen növényt nagyobb valószínűséggel fogják termeszteni, mint azt, amelyet csak a szakirodalomból ismernek. A példamutatás ugyanis minden szónál erősebb — emelte ki Bálint Valéria termelésvezető.