A Bánság központja hamarosan európai „fővárossá” változik

A Bánság központja hamarosan európai „fővárossá” változik

Az Európa kulturális fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ez alatt az idő alatt egy-egy település lehetőséget kap a kulturális élete és fejlődése bemutatására.

2021-ben a görögországi Eléfszina, a romániai Temesvár és a mi Újvidékünk lesz Európa kulturális fővárosa.  

Farkas Imrével, Temesvár alpolgármesterével beszélgettünk a terveikről.

* Az Európa kulturális fővárosa programot 1985-ben indította útjára az Európai Unió Tanácsa, Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált, és három év múlva, 2021-ben Temesvár is Európa kulturális fővárosa lesz. Nyilván már most folynak az előkészületek. Ez milyen jelentőséggel bír a település életében?

— Nagyon fontos esemény és lehetőség városunk számára, igazából a legfontosabb és legnagyobb szabású a ’89-es forradalom óta. Több mint harminc év elteltével Temesvár újból reflektorfénybe kerül, immár új szemszögből, a kultúra megvilágításából. Megmutathatjuk egész Európának, hogy mi az, amivel büszkélkedhetünk, illetve mi az, amit városunk nyújtani tud a művelődés, illetve a kulturális turizmus szempontjából. Az előkészületek több síkon futnak: a programok megvalósítására a Temesvár Európa Fővárosa Egyesület kapott megbízást, az infrastrukturális fejlesztések pedig főleg a Temesvári Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartoznak, ezenkívül számos, a városban aktív kulturális szereplő is részt vesz a rendezvények tervének kidolgozásában, megvalósításában. Éppen most fejeződött be a TESZT, melyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház szervezett, és mely kiemelkedő programja volt az előkészületi fázisnak. Az egyik fő koncepciónk bevonni a lakosságot — és nem pusztán nézőként, hanem a folyamatok részeseként, már az ötletek kidolgozásától kezdve. Ezt a logikát követve fontos célunk, hogy a kulturális eseményekre ne csak a központi helyszíneken kerüljön sor, hanem a városnegyedekben is, és a mindennapi élet szerves részévé váljanak.

* Mivel jár mindez a szervezők életében?

— Elsősorban rengeteg munkával. Meg kell erősítenünk a kapcsolatot a kulturális élet szereplőivel, nyitott és konstruktív együttműködést kell kialakítanunk az intézményekkel, a civil szervezetekkel, illetve nem utolsósorban az embereket is be kell vonnunk a EKF21 projektumba. Minden héten legalább kétszer tematikus találkozókat szervezünk, és általában olyan helyeken, amelyek nem konvencionálisak, például kávézókban, nyitott tereken. A külfölddel is szoros kapcsolatot ápolunk, leginkább a határunk melletti országokkal, azaz Szerbiával és Magyarországgal. Keressük az együttműködési lehetőségeket, a kapcsolódási pontokat. Rengeteg nagyszerű embert ismerhetünk meg, és együtt dolgozunk egy közös célért.

* Vannak-e már olyan tervei a városnak, amelyeket velünk is megoszthatnak? Mire fogják helyezni a hangsúlyt?

— Az a legfontosabb, hogy mindenki jól érezze magát, illetve olyan programokat nyújtsunk, amelyek mindenki számára fontosak és vonzóak. Célunk, hogy ne csak 2021-re koncentráljunk, hanem ezután is fenntartható projektumokkal folytassuk a város fejlesztését. A tervekről egyelőre nem beszélnénk, inkább meglepetésnek szánjuk. Mindenesetre 2020-ra már minden ki fog rajzolódni.

* Lehet-e olyan befektetéseket, infrastrukturális fejlesztéseket megvalósítani, amelyeknek a város akár még 2021 után is érezni fogja a hasznát?

— A kulturális infrastruktúrában számos intézkedést tervezünk. A legfontosabb a MultipleXity nevű projektum, mely a művészetek, technológiák és kísérletek központja lesz, vagyis a „főattrakció”. Ez egy 12 millió eurós befektetés, a művészeti és a technológiai kísérletezések, az innovációk helyszíne lesz, melyet a városi költségvetésből és az uniós forrásokból finanszírozunk. Itt igyekszünk összekapcsolni a művészeket, a kreatív iparágakat, az informatikai szektort és a kísérleteket, hogy aztán ez az „ötvözet” egy kivételes kulturális termékhez vezessen. Ezt egy futurista projektumnak is nevezhetjük. A további kulturális befektetéseink pedig: egy új terem az Állami Német Színház számára, a temesvári Opera épületének rehabilitációja, a korábbi szomszédos mozik átalakítása kulturális központokká, a Hunyadi-kastély helyreállítása, a Román Forradalom Múzeum létrehozása, kulturális központok kialakítása több városnegyedben, valamint a Bega-kanális rehabilitációja.

* Hogyan látja ön Temesvár jelenlegi kultúrpolitikai helyzetét? (Magam is sokat járok ide, s azt tapasztalom, hogy színes programokkal várják az embereket, szinte minden napra jut valamilyen kulturális esemény, szórakozási lehetőség.)

— Temesvárnak az is az egyik kihívása, hogy az elkövetkezendő években megőrizze ezt az imázsát, illetve hosszú távon építeni tudjon rá. Ez egy regionális turisztikai stratégiát igényel, beleértve a várost, valamint Bánátot mint régiót (mind román, mind szerbiai oldalról). Az, hogy Temesvár és Újvidék, melyeket csupán 150 km választ el egymástól, egyszerre kapták meg a kulturális fővárosi titulust, egy rendkívüli lehetőség és kihívás regionális kultúrpolitikai szempontból.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Felülkerekedni az ezerarcú kóron
Interjú
Játékos múzeumigazgató
Interjú
Facebook

Támogatóink