A 861 eurós bébik

A 861 eurós bébik

Szép szokás az önkormányzatokban, hogy az esztendő kezdetén megjutalmazzák az év első újszülöttjét. Némely polgármester már a kórházban felkeresi a boldog kismamát és csecsemőjét, mások néhány hét elteltével otthon látogatják meg az új taggal bővült családot. A first baby járandósága — annak arányában, hogy mennyire gazdag községben látta meg a napvilágot — 20—50 000 dinár, esetleg több is.

Ezekről a találkozókról az újságok is beszámolnak, a fotókon mindenki mosolyog, a baba viszont leggyakrabban édesdeden alszik. Mint akinek semmi gondja sincs! Mint ahogyan nincs is, hiszen neki csak az a feladata, hogy egyen, aludjon, fejlődjön, örömet szerezzen a szüleinek.

Szerencsére még nem kell azzal törődnie, hogy már születésekor megbüntették, bizonyos kimutatások szerint ugyanis minden szerbiai kisdednek 861 euró adóssága van. Sőt, ha ehhez az összeghez, mely a különféle kölcsönök alapján terheli a szerbiai polgárokat, hozzáadjuk a kifizetetlen számlákat is, akkor a fejkvóta 1060 euróra növekszik. Úgy tűnik, a lakosság többsége már nem hisz abban a népi jóslatban, hogy az új esztendőt tiszta lappal kell kezdeni, és legkésőbb december 31-éig törlesztenünk minden tartozásunkat.

Az általános nincstelenségben — legalábbis a szerbiai bankok egyesületének adatai alapján — eljutottunk addig, hogy minden újszülött több száz eurós hiányt örököl. Nem elég, hogy a több mint hétmillió szerbiai polgár tartozik a bankoknak a lakás-, autó- és egyéb fogyasztói hitelekkel, hogy nem tud kimászni az úgynevezett megengedett mínuszból, hogy a hitelkártyákon halmozódó kamat hínárként húzza őket a mélybe, mindezek mellett képtelenek fizetni a lakbért, a fűtést, az áramot, a kommunális szolgáltatásokat…

A felsoroltakon kívül sokan nap mint nap felíratják a vásárolt élelmiszereket a közeli kiskereskedésben, kölcsönkérnek a barátoktól vagy a külföldi rokonoktól — ami nem jelenik meg a hivatalos statisztikákban. És mindezt tetézi a tízszázalékos bér- és nyugdíjcsökkentés. Mert akármilyen kicsi is a levont összeg, egy lyuk betömésére elegendő volna. 

Nyilván olvasóink között is vannak olyanok, akik most azt mondják, rájuk a felsoroltak nem vonatkoznak, hiszen ők rendszeresen törlesztik a kölcsönt, fizetik a számlákat, még akkor is, ha a családnak a hónap végéig alig marad a betevő falatra. A hasunkon mindig lehet spórolni, mondják, és el sem tudják képzelni, hogy ingyen használják az áramot, a vizet vagy a telefont. Ez a vajdasági mentalitás nagyon távol áll például az Észak-Koszovóban élő szerbekétől, akik nemrégiben módfelett felháborodtak rajta, hogy a jövőben pénzt kell kiadniuk a Szerbiából kapott elektromos energiáért.

A gazdasági szakemberek szerint felesleges félreverni a harangot, hiszen a szerbiaiak jóval kisebb összeggel tartoznak, mint a szomszédos országokban élők. A horvátok adóssága ugyanis fejenként négyezer, a görögöké pedig több mint nyolcezer euró. A magyarázat egyszerű: polgáraink nem adósodhatnak el még jobban, mert nem tesznek eleget azoknak a feltételeknek, amelyekkel még több kölcsönt tudnának felvenni. Vagyis ismét igaznak bizonyul a népi bölcsesség, hogy minden rosszban van valami jó.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A terapeuta
Heti Jegyzet
Árhullám
Heti Jegyzet
Facebook

Támogatóink