A világon jelenleg 38 millióan vallják magukat cserkésznek. A cserkészet alapítója, Robert Baden-Powell (Bi-Pi) a brit hadsereg katonatisztjeként szolgált a brit gyarmatokon, elsősorban Indiában és Afrikában. Bi-Pi a dél-afrikai Makefink váránál, a búrok ostroma elleni küzdelem során felfigyelt az ott segédkező fiatal fiúk találékonyságára és ügyességére, s úgy vélte, a városi gyerekek is képesek hasznos és értékes tettekre, ha felelősséget adnak a kezükbe. Az Egyesült Királyságba visszatérve — hogy elméletét kipróbálja — 1907-ben az angliai Brownsea-szigetén tábort szervezett kamasz fiúknak. A kis csoportokban (őrsökben) elit iskolák növendékei szegénysorban élő gyermekekkel táboroztak együtt. Közösen járták a természetet, horgásztak, sportoltak, játszottak, mindezt egyenruhában, elfedve a társadalmi különbségeket. A tábor legendává vált, és a Brownsea-szigeti kilenc nap a cserkésztáborok őse lett.

Magyarországon 1910-ben jöttek létre az első cserkészcsapatok, a Magyar Cserkészszövetség pedig 1912. december 28-án alakult meg a budapesti Kálvin téri református templomban. A vajdasági magyar cserkészet 1988-ban, Muzslyán szerveződött újjá. A Vajdasági Magyar Cserkészszövetséget 1992-ben jegyezték be. A cserkészet kedvező fogadtatásra lelt, így a megalakulás után egy évvel a vezetőképzést két helyszínen: Muzslyán és Szabadkán is megszervezték.

A cserkészek kis csapata (balról jobbra): Smith Viktória, Smith Rita, Móra Tibor, Kratz Krisztián

Kratz Krisztián, a Homokháti Kistérségi Cserkészkörzet elnevezésű civil szervezet elnöke három cserkészcsapatban fejti ki tevékenységét. A kispiaci 10-es számú Boldog Mór Cserkészcsapat parancsnoka, emellett a királyhalmi 21-es számú Szűcs Márton Cserkészcsapat és a hajdújárási 28-as számú Keresztelő Szent János Cserkészcsapat koordinátora.

— Kispiacon 2000. június 23-án alakult meg a cserkészcsapat. Az elmúlt tizenöt évben nagyon sokan megfordultak a foglalkozásokon, pillanatnyilag azonban az aktív tagok száma huszonötre tehető. Az idén, a tizenötödik születésnap alkalmával ötödször rendeztünk körzeti akadályversenyt, melyen kilencven cserkész és húsz szülő vett részt. Az ünnepség második alkalommal szövetségi szintű volt. Megszervezését és lebonyolítását a Magyar Nemzeti Tanács támogatta, amit ezúton szeretnék megköszönni — mondta a parancsnok.

Smith Rita, a kispiaci cserkészcsapat őrsvezetője az általános iskola első osztályában, egy toborzó alkalmával került kapcsolatba a cserkészettel. Az első lépéseket erdélyi, felvidéki és magyarországi cserkésztáborok követték, melyek nagy hatással voltak rá, így nem lehetett kérdés, hogy a cserkészettel továbbra is foglalkozni szeretne. Smith Viktória szintén a kispiaci csapat őrsvezetője, valamint kiscserkészvezető. A toborzó alkalmával leginkább az maradt meg benne, amikor az egyik cserkész kijelentette, hogy a cserkész olyan ember, aki nem ijed meg a saját árnyékától.

— A kijelentés ösztönzőleg hatott rám, nagyon felkeltette a figyelmem. A cserkészetnek köszönhetően tavaly eljutottam az Amerikai Egyesült Államokba, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség által szervezett jubileumi nagytáborba. Az ottaniak számára a cserkészet még nagyobb jelentőséggel bír, hiszen ők csakis ezeken a foglalkozásokon hallják és használják a magyar nyelvet, csakis ekkor tanulnak a magyar történelemről, hagyományokról, szokásokról. Noha külön nyelvet beszéltünk, mégis mindannyian megértettük egymást, hiszen a cserkészet mindannyiunk közös nyelve — mondta Viktória.

Augusztusra egy nagyobb, háromnapos tábort terveznek Kispiacon, ahol sátrakban aludnának, a tábori rendszer alapján dolgoznának, a kis- és a nagy cserkészeknek különböző programokat állítanának össze.

— Csapatunk megtartása az egyik fő célunk. Egy hattagú őrsünk van, és már most látszik a cserkészeken, hogy jó őrsvezetők lesznek. A kiscserkészekkel még jobban szeretnénk megszerettetni a cserkészetet, azaz be akarjuk vezetni őket ebbe az érdekes világba. Fontos, hogy játszva tanuljanak. Táborainkat keretmesébe foglaljuk, általában a magyar történelem fontos eseményeire és személyiségeire helyezzük a hangsúlyt, a kisebbeknek pedig a mese a fő támpont, akár bele is bújhatnak egy-egy mesefigura bőrébe — magyarázta Viktória.

Budapesten, a Szent Jobb-körmeneten

Senki sem adta vissza a cserkészkendőt

A királyhalmi 21-es számú Szűcs Márton Cserkészcsapatot a ’90-es évek elején Katona Ernő és Ledenyák (akkor még Bajtai) Hermina alapította. Az első vezetőképzésre 1994-ben került sor. Az elődök munkáját Nagy Imre és Gizella folytatta, és 1995 áprilisában hivatalosan is bejegyezték a csapatot. A 2000-es évek közepén egy kis szünet következett, majd a csoport 2010-től, Nagy László és Beatrix kezdeményezésére vált újra aktívvá. Azóta három tábort szervezett Királyhalmon, körzetieket is, melyeken a környékbeli cserkészeken kívül magyarországi vendégek is részt vettek.

— A fiatalokban kialakult egy kép, mely szerint ciki cserkésznek lenni. Viszont ha megkérdezzük tőlük, mi benne a ciki, nem tudnak válaszolni a kérdésre. A cserkészetnek több mint százéves hagyománya van. Mi vajdasági magyar cserkészek vagyunk, ezért a magyar néphagyományokat, történelmet, nyelvet ápoljuk, gyakoroljuk. Igyekszünk visszaszorítani a modern technikát, de arra azért ügyelünk, hogy néhány új dolgot megmutassunk a fiataloknak — mondta Móra Tibor, a Homokháti Kistérségi Cserkészkörzet elnökségi tagja.

Újjáalakulása óta a királyhalmi cserkészcsapatban legalább százan fordultak meg, jelenleg 20-25-en vannak. A cserkészkendőt senki sem adta vissza, és az íratlan szabály szerint a cserkész mindaddig cserkész marad, amíg ezt meg nem teszi. Heti rendszerességgel szerveznek foglalkozásokat, kapcsolatban állnak a többi csapattal, a közelmúltban a csólyospálosiak táborába látogattak el. A minap cserkészlakodalomban is jártak, mivel egy királyhalmi és egy kispiaci tag kötötte össze az életét, ezenkívül részt vesznek az egyházi ünnepeken, a nemzeti összetartozás napján, és egy ötvenfős küldöttséggel a budapesti Szent Jobb-körmeneten is képviseltették magukat. December elején harmadízben tartották meg a cserkészmikulás elnevezésű ünnepséget, mely nemcsak a cserkészek körében aratott nagy sikert.

Gödöllőn, a Cserkész-szobornál

Hamarosan tábortűz

A hajdújárási cserkészcsapat 2000-ben alakult meg, majd négy év munka után itt is egy kis szünet következett, 2014-től azonban már újra zökkenőmentesen folynak a tevékenységek. Két éve hét fiatal kezdte meg a munkát, jelenleg pedig három őrsben tizenhárman dolgoznak.

— Az általános iskola után nagy a lemorzsolódás a cserkészek körében. A cserkészév szeptembertől augusztusig tart. Augusztus végén évzáró, egyúttal évnyitó ünnepséget tartanánk Hajdújáráson, Királyhalmon és Kispiacon is. Tábortüzet gyújtanánk, az idősebbek bemutatnák a cserkészetet az érdeklődők számára, mesélnének élményeikről. Ezáltal is megpróbáljuk felkelteni a fiatalok figyelmét a cserkészet iránt — mondta Krisztián.

Mindannyian egyetértettek abban, hogy a cserkészetnek van jövője, ehhez azonban néhány újítást is be kell vezetni, mely által a fiatalok közelebb kerülhetnek ehhez az ifjúsági mozgalomhoz, életformához.

Kattintson az alábbi képre, és olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Tibor