Még néhány nap, és jobban fogunk élni. Legalábbis ha hiszünk a politikusoknak, azaz az ország első emberének: Aleksandar Vučićnak. A 2016. esztendő meghozza a várva várt gazdasági fellendülést, az emberek életszínvonala ugrásszerűen megnő, és Szerbia a térség legstabilabb országává válik.
Igaz, hogy ebben az évben nehéz volt itt az élet, de a sok és kitartó munka meghozza majd az eredményt. A beindított reformok 2016-ban érnek majd be, a munkanélküliségi ráta kisebb lesz, a külföldi befektetések mennyisége pedig nő, ezáltal több munkahely is lesz, az államadósság pedig csökken.
Néha az a benyomása az embernek, hogy nem ugyanabban az országban él, mint a miniszterelnök. Számomra a valóság egy „árnyalatnyival” eltér attól a képtől, amelyet el akarnak hitetni velem.
Aleksandar Vučić csupán a kapkodó, meggondolatlan, katasztrofális következményekkel járó látszatkormányzást próbálja elfedni retorikájával, és az egész nem más, mint hitegetés, ígérgetés, ködevés. De biztos nem erről van szó, hiszen a választók jó része továbbra is neki szavazna bizalmat. Meg vagyok róla győződve, hogy a tavasszal esedékes helyhatósági és tartományi választásokon újra megbizonyosodhatunk róla, hogy ez mennyire így van. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy ezt belássuk: például az óbecsei helyi közösségi választásokon Aleksandar Vučić pártja tarolt, a 83 tanácsnoki helyből 72-t szerzett meg. Szerintem minden szinten ez várható. Egyszemélyes demokrácia!
A többség, a totális politikai és közéleti apátiába süllyedt emberek, az örökös zsörtölődők pedig majd most is otthon maradnak, mondván: nem létező releváns politikai erő híján úgysincs kire szavazni.
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi” — mondta (vélhetőleg) Széchenyi István. A „legnagyobb magyar” másfél évszázaddal ezelőtt élt, akkor még léteztek keresztény, erkölcsi, társadalmi normák. Régen ha valamire ígéretet tett az ember, azt illett betartani. Ha erre mégsem nyílt valamilyen külső tényező miatt lehetősége, a vétek kisebb volt. Ellenkező esetben szándékosan hazudott, és az ilyeneket a társadalom kirekesztette.
Hát, itt tartunk ma, néhány nappal a 2016. esztendő köszöntése előtt. Ígérem, a jövőre 70. életévét betöltő Hét Nap még legalább ennyi évig itt lesz Önökkel, az Olvasóval.
A Hét Nap szerkesztősége minden kedves olvasójának boldog új évet kíván!
Kattinson az alábbi képre, és tekintse meg a szerző adatlapját is!
Tomek Viktor
