home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
1956 emlékezete Zentán
Tóth Lívia
2017.10.23.
LXXII. évf. 42. szám
1956 emlékezete Zentán

A vérrel írott levél


Emlékezők az oszlopcsarnokban

A zentaiak október 31-éig a városháza oszlopcsarnokában tekinthetik meg a városi múzeum tulajdonában levő 1956-os ereklyét, az úgynevezett vérrel írt levelet. Az üvegpalackba rejtett segélykérő dokumentumot 1962-ben találta meg egy zentai iskolás fiú a csókai strandnál. A közszemlére tétel alkalmából Perpauer Attila, a községi tanács oktatással és művelődéssel megbízott tagja elmondta, megtiszteltetés számukra, hogy a levél Zenta tulajdonában lehet, és az is, hogy kiállíthatják.


Hugyik Richárd és Perpauer Attila

Hugyik Richárd, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatója arról számolt be az újságíróknak, hogy az üzenetről keveset tudnak, a szerzője kilétéről, valamint további sorsáról sincsenek információik. Az azonban szinte biztosra vehető, hogy valóban vérrel írták, és a szakemberek szerint helytálló a keltezése is. Az önkormányzat és a kulturális központ illetékesei bíznak benne, hogy ha minél több emberhez eljut a levél létezésének híre, akkor esetleg új értesülések juthatnak a birtokukba. Egyúttal abban is reménykednek, hogy az elkövetkező években sikerül forrást találni arra a vizsgálatra, amely minden kétséget kizáróan megállapíthatná, valóban a vérét használta-e az ismeretlen forradalmár a kétségbeesett sorok papírra vetéséhez.

A kis méretű papírlapon a következő üzenet olvasható: „1956. XI. 15. Magyarok! Segítség! Az oroszok nemsokára ki fognak végezni és a társaimat is, mert magyarok vagyunk. Itt, a Tisza partján. Harcolunk a szabad Magyarországért! HAZÁÉRT! Míg elmentek, megírtam ezt. Vizesüvegembe tettem. Kifogyott a töltőtollam. Segítség! A véremmel írok! Csongrádtól 3 km-re északra, a füzesben. Magyarok! Szabadítsatok ki!”

Pejin Attila, a Zentai Városi Múzeum osztályvezetője, történésze, kutatója a 2006-os emlékév kapcsán az Új Kép folyóiratban tanulmányt írt, mellyel felhívta a figyelmet erre a jelentős relikviára. A vérrel írott levelet a közelmúltban a szegedi Móra Ferenc Múzeumban és Csongrádon is kiállították. 

 

In memoriam dr. Rajki Márton

Tavaly, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából leplezték le a zentai városháza oszlopcsarnokában a helybeli származású, mártírhalált halt ügyvéd, dr. Rajki Márton emléktábláját. Az eseményen a Rajki család tagjai is részt vettek.


Pataki Tibor

Az idei megemlékezés kezdetén Nagy Rózsa, a törökfalui Százszorszép művelődési egyesület Búzavirág vegyes kórusának tagja énekelte el a magyar himnuszt, majd Pataki Tibor történelemtanár értekezett dr. Rajki Mártonról és az 1956-os események fontosságáról. Az akkori helyzetet a többi közt így jellemezte: farkasszemet nézett egymással az emberben megbúvó óriás és az óriásban levő embertelenség, az erkölcs és az erkölcstelenség. A magyarság Dávidként állt szemben a szovjet birodalommal. Beszédében hangsúlyozta: október 23-a a büszkeség napja, amikor a jelent hirtelen maga alá temette a jövő, a mánál fontosabb lett a holnap. Az 1956-os forradalom tiszta volt, és méltóságos, az ország néhány napra újjászületett, a nemzet visszanyerte önbecsülését.


Az önkormányzat nevében Ceglédi Rudolf polgármester koszorúzta meg az emléktáblát

Az emléktáblánál a kegyelet koszorúját Magyarország szabadkai főkonzulátusának képviseletében Gombár Szeréna konzul, a Magyar Nemzeti Tanács részéről Perpauer Attila, az önkormányzat nevében pedig Ceglédi Rudolf polgármester helyezte el. Ebből az alkalomból az emléktáblánál főt hajtottak a Vajdasági Magyar Szövetség zentai községi szervezetének, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének, a Magyar Mozgalomnak és a Magyar Polgári Szövetségnek a tagjai is.

 

„Egy nép kiáltott”

Ezzel a címmel tartottak megemlékezést október 22-én a zentai Művelődési Házban.

„Egy nép kiáltott. Aztán csend lett” — írja Márai Sándor a Mennyből az angyal című versében.

— Igen, egy térdre kényszerített, kifosztott, becsapott nép kiáltott fel 1956 októberében, illetve hívta fel a figyelmet a nyomorra, a félelemre, a hazugságra, a bizonytalanságra, a szellemi és gazdasági kizsákmányolásra. Tudjuk, hogy 1956 novemberének elején egy idegen hatalom tankjai eltaposták az emberek reményeit, de mégis győzelmet ünnepelünk, a bátorság diadalát — hangsúlyozta ünnepi köszöntőjében Ceglédi Rudolf polgármester.


Lőrinc Tímea, Krnács Erika és Verebes Judit  

Az alkalmi műsorban Krnács Erika előadóművész, Zsoldos Ervin verséneklő, valamint Verebes Judit és Lőrinc Tímea színművészek léptek fel.

Közreműködött Nagy Rózsa, a törökfalui Százszorszép művelődési egyesület Búzavirág vegyes kórusának tagja, aki a himnuszt és a Szózatot énekelte el.

Az ünnepi rendezvénysorozat fő szervezője és -támogatója a zentai önkormányzat, valamint a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ volt.


Zsoldos Ervin (a szerző felvételei)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..