„Semmi túlzás nincs abban, ha kimondjuk: Európa megmaradása a tét”

„Semmi túlzás nincs abban, ha kimondjuk: Európa megmaradása a tét”

Interjú ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal, a Századvég munkatársával

* Egy korábbi, tavaly szeptemberi interjújában felkaptam a fejem arra, hogy úgy vélekedett, a II. világháború óta nem volt az Európai Unióban olyan konfliktushelyzet, mint most. Nem erős hasonlat ez, hiszen az EU túlélt egynéhány kemény szituációt. Miért látja ilyen válságosnak a helyzetet? 

— Kisebb-nagyobb gazdasági és pénzügyi válságok mindig is jellemezték a közösség életét. Például a britek az 1970-es években rögtön egy kiadós bankválsággal kezdték tagsági létüket, de a ’70-es évek olajválságát is említhetjük vagy a svéd és a finn bankválságokat is a ’90-es évek elején, amikor az egész nyugati világon végigsiklott egy recessziós hullám. 2008 krízise több tekintetben is újat hozott, a migrációhoz hasonló mértékű kihívás azonban, mely hosszú távon az egész európai civilizáció és létezés alapjait rengetheti meg, a hitleri-sztálini idők óta nem érte ezt a kontinenst. Ráadásul a hidegháború tartós időszakával ellentétben, amikor világosan elhatárolható katonai és gazdasági blokkok, politikai-ideológiai erők álltak egymással szemben, a mostani európai közösség nem akar, nem tud egységes lenni a valódi ellenfél világos elhatárolásában és azonosításában. Ezek a fő blokkok ezért ma sajnos magán az uniós közösségen belül is megtalálhatóak. 

* Kik állnak az egyik oldalon, és kik a másikon, ha az egyik sarkalatos kérdést, a bevándorlást nézzük?

— A szocialista, kommunista, zöld és liberális EP-képviselők egyértelműen a migráció pártján állnak, legutóbb decemberben is az ő nyomásukra fogadta el a Parlament — eljárásjogi szempontból is visszás módon, vagyis egy korábbi végszavazásnál már leszavazott javaslatot ismét az illetékes EP-bizottság, majd újra az EP elé juttatva — a migránsvízumról szóló javaslatot. Soros György erői a Néppártban is ott vannak, s a mostani választás lehetőség lehet arra, hogy a jobbközépen világos többséget szerző bevándorlásellenes erők presszionálni tudják a Néppártot a helyes útra való visszatalálásban. 

* Egyébként valóban a bevándorlás kérdése miatt bizonyulhat óriási jelentőségűnek az előttünk álló EP-választás?

— Igen, hiszen semmi túlzás nincs abban, ha kimondjuk: Európa megmaradása a tét. Az, hogy Európát abban a formában, ahogyan eddig ismertük és szerettük — a maga kulturális, vallási és etnikai-nemzetiségi sokszínűségében —, meg tudjuk-e őrizni, s hogy azt ilyen formában tovább tudjuk-e adni gyermekeink, unokáink nemzedékei számára. Erről fogunk most dönteni a májusi választáson. 

 


Kozma Zsuzsi felvétele

 

A Kárpát-medence és Magyarország jövője szempontjából kulcskérdés 

* Többségbe kerülhetnek-e az EP-ben, illetve az Európai Tanácsban a bevándorlásellenes erők?

— Ennek jelenleg kisebb a valószínűsége, ami viszont joggal remélhető, az egy blokkoló kisebbség megszerzése az Európai Parlamentben, ami 35-40 százalékos arány elérését is jelentheti. Mivel a legnépesebb lélekszámú uniós államoknál — lásd: a franciák, a németek vagy például a spanyolok — a migrációpártiak nyomasztó médiatúlsúlyt élveznek, nagyon nehéz összeurópai áttörést elérni e tekintetben. Ami a kormány- és államfők tanácsát illeti, ott már egyre nagyobb teret kap a nemzetek Európájának álláspontja — hiszen Csehországtól Olaszországig számos tagállamban értek már el választási sikert a bevándorlásellenes, nemzeti elkötelezettségű pártok. E tendencia folytatódásában hiszünk.

* Mekkora erőt képvisel Magyarország és álláspontja?

— Magyarország közepesen erős súlyt képvisel az Európai Parlamentben, ráadásul ezen belül az egy irányba mutató politikai akaratok súlya különösen jelentős: előrejelzések szerint a Fidesz—KDNP a mostani 12 EP-mandátum helyett 14-15 hely megszerzésében is bízhat, a Brexit miatt csökkentett létszámú EP-ben, mondjuk, 150-160 képviselővel bíró Néppártban pedig akár 10 százalékos súlya is lehet a magyar álláspontnak. 10 százalékos erő, miközben a Brexit utáni uniónak is „csak” 2,2 százalékát adja népességünk. Orbán Viktor a néppárti és jobboldali Európa egyik vezető erejévé képes tenni pártszövetségét — e félelem alapozza meg a progresszív európai baloldal folyamatos, durva támadásait Magyarország felé a kampányban. A Fidesz—KDNP esetleges kiválása pedig igen jelentősen gyengítené az Európai Néppárt erejét.

* Az EP-választások miként hathatnak ki Magyarország és a Kárpát-medence jövőjére?

— A Kárpát-medence nem pusztán természetföldrajzi egység, hanem közös kulturális tér, történelmi sorsközösség is az itt élő számos nép és nemzetiség számára. Sok évszázada nyújt otthont a legkülönbözőbb szláv, germán, indoeurópai gyökerű vagy éppen uráli eredetű nációknak. Régészeti kutatások szerint már a gyűjtögető-vadászó és a lovas, sztyeppei népek korában is népvándorlások formálták a Kárpát-medence világát, ennek nyomait találták meg például alföldi sírhalmok kutatói. A múltból emellett azt is megtanultuk, hogy a népvándorlások rövid történelmi idő alatt teljesen képesek eltüntetni már meglevő, hatalmas civilizációkat is. Nyugat-Európa mostani morális válsága sokakat joggal emlékeztet a dekadens, hanyatló ókori Rómára, mely végül felszámolta önmagát. A Kárpát-medence és Magyarország jövője szempontjából kulcskérdés, hogy meg tudjuk-e őrizni keresztény gyökerű, közös kultúránk, továbbá a nemzeti identitásunk főbb alapvonalait, aminek a fontosságát térségünk más politikai vezetői is felismerték — ezért bír különös jelentőséggel a májusi 26-ai EP-választás.

 

„Minden magyar ember szavazatára szükségünk lesz a sikerhez” 

* Ezúttal azok a magyar állampolgárok is szavazhatnak, akiknek nincs magyarországi lakcímük — így a vajdaságiak is. Van-e tétje annak, hogy hányan élnek jogukkal külhonban?

— Valóban, a negyedik Orbán-kormánynak köszönhetően már az unió területén kívül élő magyar állampolgárok számára is megnyílt az aktív választójog gyakorlásának lehetősége, beteljesítve a nemzetpolitika 2010 utáni történelmi áttörését. Szabó Dezsővel szólva: minden magyar felelős minden magyarért, vagyis minden magyar ember szavazatára szükségünk lesz a sikerhez — csak így tudunk hatékony nemzeti képviseletet szerezni, s csak így tudjuk megőrizni a Kárpát-medence saját kulturális okszínűségében, valamint az itt élő népek edzett identitástudatában rejlő erejét is. 

* Lesz-e központi kampány például Szerbiában, Vajdaságban, vagy kizárólag az itthoni magyar politikusokra bízzák a mozgósítást, anyaországi politikusok vendégszereplésével, mint eddig?

— A kormányoldal képviseletében aktív kampány várható a Vajdaságban, hiszen csak a minél magasabb részvétel szerezhet megfelelő legitimitást az EP-be jutó Fidesz—KDNP-jelöltek által képviselt értékelvű politikának. Ezért anyaországi közéleti személyiségek is erősítik jelenlétükkel a szerbiai kampányt a közös magyar siker elérése érdekében. 

* Üzenetértékű-e az, hogy a Fidesz—KDNP listáján külhoni magyar jelöltek szerepelnek?

— A magyar kormányfő lélekben és tettekben is 15 millió magyar miniszterelnökeként kezeli az előttünk álló sorskérdéseket, s a magyar kormány gondolkodásának alapvonalait ez a szilárd felfogás határozza meg. A Fidesz—KDNP az előző, 2014. évi EP-választáson három határon túli magyart tett az első tíz jelölt közé: Tőkés László Erdélyt képviselve a harmadik helyre kerülhetett, a szintén biztos befutónak tekintett kilencedik és tizedik helyen pedig kárpátaljai és vajdasági politikus szerepelt. Most az is üzenetértékű, hogy az erdélyi származású Gál Kinga mellett a beregszászi Bocskor Andrea is az első tíz jelölt között szerepel a listán, mivel az elmúlt években főleg Kárpátalja magyarságát sújtották nehéz kihívások. Őt rögtön Deli Andor vajdasági politikus követi a jelöltek sorában. 

* Milyennek látja a külhoni magyar EP-képviselők brüsszeli jelenlétét?

— Erősnek és hatékonynak, illetve szimbolikus tekintetben is fontosnak. Például a Sargentini-jelentéssel kapcsolatban több külhoni magyar EP-képviselő felemelte szavát Magyarország védelmében, ezzel jól ellensúlyozva a hazánkkal szemben fellépő baloldali magyar képviselőket is. Az egymásért való kölcsönös kiállás és az így más tagállamok részéről is kivívott tisztelet tovább erősítheti a brüsszeli magyar jelenlét szilárdságát és hatékonyságát. 

* Az EU felé tartó Szerbia számára lehet-e külön tétjük az EP-választásoknak?  

— Igen, hiszen a nemzeti büszkeség és a területi integritás fontos elvei iránt egyaránt elkötelezett, migrációellenes közép-európai erők régóta felismerték a Nyugat-Balkán stratégiai fontosságát, és támogatják Szerbiát a saját, egyúttal kisebbségtisztelő nemzeti törekvéseiben, valamint az ország területi integritásának megőrzése érdekében. A bevándorlásellenes politikai erők jó májusi szereplése Szerbia jövőbeli pozícióit is erősítheti.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink