„Mintha mesevilágban élnék”

„Mintha mesevilágban élnék”

Kishegyesre mindig is jellemző volt az aktív kulturális élet, alkotóként vagy befogadóként mindenki megtalálja itt a hozzá legközelebb álló, legkedvesebb művészeti ágat. Emögött azonban állnia kell valakinek, aki összefogja a közösséget, és egy nagy családot kovácsol belőle.

1954-ben alakult meg Kishegyesen a Petőfi Sándor Kultúrkör, melynek előzményeként a falu különféle társadalmi rétegeinek képviselői gyülekeztek a helyi vendéglőkben. A nagygazdák, a napszámosok, a kishegyesi vezetőség csoportosulásán kívül színjátszó társulat is működött, mely a kultúrkör megalakulásakor csatlakozott az intézményhez. Akkoriban a bálok, a mozi és a színielőadások tartoztak a település kulturális életéhez.

Linka B. Gabriella, az egyesület elnöke szívvel-lélekkel dolgozik azon, hogy továbbra is virágozzon a művelődés a faluban. Ottjártunkkor felvázolta lapunknak az egyesület múltját és jelenét.

— A ’70-es években Pecze József lett a művelődési egyesület elnöke, és abban az időben jegyezték be hivatalosan a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet. Akkoriban elsősorban színjátszással foglalkoztak, és gyakran hívtak meg vendégelőadókat is. A ’80-as évek elején újították fel a kishegyesi színháztermet, mely négyszáz férőhelyes, és az egyik legnagyobbnak számít Vajdaságban. Sajnos az emberek igénytelensége miatt egyre kevesebben ülnek a nézőtéren. 

Pecze József után több mint tíz évig Szőke Anna volt az egyesület elnöke, tizenhét éve pedig Gabriella tölti be ezt a tisztséget. Szőke Anna vezetése alatt több szakosztály is megalakult a kultúrkör berkeiben, melyeket a későbbiekben igyekeztek minél magasabb szintre emelni.

— A legnépesebb szakosztályunkat a néptáncosok alkotják, ezenkívül vannak még népi énekeseink, citerásaink, kézimunka- és kézművesszakosztályunk, irodalmi csoportosulásunk, a játszóházban felkészítjük a gyerekeket az iskolára, emellett a színjátszó körünk is működik. Ha itthon van a csoportvezető, akkor a tánciskola is aktív. Van egy csoportunk, mely a dekorációkat készíti el bizonyos ünnepek, rendezvények alkalmával. A Dombos Festen például a Nők Kishegyesi Fórumának tagjai sütötték a lángost, illetve a kemencés finomságokat a Dália Kézműves és Kézimunkacsoport biztosítja a fesztiválozóknak.

A szakcsoportok — többnyire a Csoóri Sándor Programnak köszönhetően — gyakran vendégszerepelnek külföldön, hogy bemutassák térségünk kulturális értékeit.

— Szerencsére a bőség zavarát éljük, mivel több meghívást is kaptunk. Volt bennünk egy olyan irányelv, hogy a kisebb gyerekeket nem visszük külföldre, mert nagy felelősség a szülők nélkül útra kelni. Az útiköltséget általában nekünk kell fedeznünk, ami egy négy-öt napos vendégszereplés alkalmával bizony drága mulatság, mert a buszokat hosszabb időre kell kibérelni. Nagyon sokat köszönhetünk a Csoóri Sándor Programnak, az idén három csoport fog elutazni Magyarországra. Néhány évente Erdélybe is eljutunk, tavaly például Kolozsvárra utaztak a néptáncosaink.

A Rizgetős Táncegyüttes nevét nemcsak Vajdaságban, hanem a határon túl is ismerik. A néptáncosok minden évben részt vesznek a pomázi Magyar Vár Táborban, ahol a Kárpát-medence határok nélkül címet viselő foglalkozások, előadások és táncház várja a részvevőket. Az érdeklődők neves pedagógusok segítségével sajátíthatják el különféle tájegységek táncait. 

— Ez az egyhetes nyári program nemcsak a néptáncot, hanem az irodalom és a tárgyi kultúra értékeinek átadását is magában foglalja. Külön kincs az, hogy minden évben más tájegységek lépéseit mutatják be az oktatók. Mivel Kishegyes lakossága betelepített közösség — főleg Békésszentandrásról és Nógrádból érkeztek —, nincs saját tánckultúrája. Elsősorban a dél-alföldi táncok találhatóak meg a repertoárban, ám a helyiek valójában minden tájegység táncát be tudják mutatni, emiatt a ruhatár is jelentősen kibővült a huszonnégy év alatt. Az alapító tagok a csoportvezetők, akiket kineveltünk, hiszen tanfolyamokra és képzésekre küldtük őket. Fontos, hogy az egyesület gondoskodjon az utánpótlásról, azaz olyan tagokról, akik nemcsak táncolni, de koreografálni is tudnak. Aki úgyszólván megfertőződik a néptánccal, abból csak akkor válhat igazi szakember, ha tud táncolni, ismeri a zenét, a hagyományt, tudja, hogy valójában miért is táncol, és hogy mit mikor, illetve milyen ruhában kell előadni. Ez így alkot egy teljes egységet, hogy meséljen az a tánc.

Sok egyesület küzd pénzhiánnyal, ezért ott gyakran előfordul, hogy az anyagiak akadályozzák meg azt, hogy egy szakcsoport eljusson valahova, és bemutassa a tudását. Gabriella örömmel mesélt a szerencsés helyzetükről.

— Nagyon jó helyzetben vagyunk Kishegyesen, mivel az önkormányzattól havonta kapunk egy összeget, melyet beosztunk, emellett pedig pályázatok útján is tudunk támogatást nyerni. Jó érzés volt elmenni például a bagi vásárra ruhákat válogatni, hiszen minden ilyen jellegű élménnyel gazdagabbá válunk. A művelődési egyesület elnökeként gyakran úgy érzem magam, mintha mesevilágban élnék.

Gabriella annyi mindent tesz a falu közösségéért, hogy ezt nemcsak a kishegyesiek tudják róla, hanem egész Vajdaságban ismert a lelkesedése, a művelődésszervezői aktivitása, valamint az elszántsága az iránt, hogy megismertesse a fiatal generációkkal népünk hagyományait, kultúráját. Csodálnivaló a korát megszégyenítő lendülete és kitartása.

— Megfordult már bennem néhányszor az a gondolat, hogy abbahagyom a hivatásomat, ám amikor leültem a gyerekek közé, akkor mindig be kellett vallanom, hogy képtelen volnék őket egy olyan személy kezébe adni, aki nem ismeri vagy nem szereti úgy őket, ahogy én. Egy művelődési elnöknek nemcsak a folklórral kell foglalkoznia, hanem ismernie kell a többi művészeti ágat és annak képviselőit is. Kishegyes kulturális életét a művelődési egyesület szervezi meg. A mottónk az, hogy nem kötelező, viszont elvárjuk, hogy a tagjaink fegyelmezetten viselkedjenek.

Az egyesület nemrég rangos magyarországi elismerésben részesült, hiszen megkapta a Magyar Művészetért Alapítvány Ex Libris Díját. Ezt az elismerést alkotók, közösségek, világhírességek, a szellem és az erkölcs személyiségei, illetve az új generációk kiemelkedői kapják meg.

— Már korábban kiderült, hogy díjat kapunk. 2015-ben volt az egyesület 60, a Rizgetős Táncegyüttes pedig 20 éves, és ebből az alkalomból szerveztünk egy műsort, viszont az időpont nem felelt meg a szervezőknek, így az idén, június 4-én vettük át az elismerést dr. Gubcsi Lajos elnök úrtól. Vajdaságból Csorba kapott még díjat, ám korábban már több művészt megjutalmaztak. A Magyar Vár Alapítvány is díjazta már a munkánkat, illetve én magam megkaptam a díszpolgári címet. Vajdaságban sajnos azt tapasztalom, hogy nem vesszük komolyan a díjakra jelölés fontosságát. Nagyon örülünk az elismerésnek, mert visszaigazolás arról, hogy valamit jól csinálunk.

A falu jövőre lesz 250 éves, ebből az alkalomból pedig Békésszentandrással karöltve a kishegyesiek gazdag programsorozattal kedveskednek a lakosoknak. Ebből a munkából természetesen a művelődési egyesület is kiveszi a részét. 2019-ben még egy rangos esemény várható a közösség életében, akkor lesz ugyanis 170 éves a kishegyesi csata, melyről szintén megemlékeznek.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Felülkerekedni az ezerarcú kóron
Interjú
Játékos múzeumigazgató
Interjú
Facebook

Támogatóink