Audio

„Csak kattintgatás”

„Csak kattintgatás”

Ma már mindenkinek van fényképezőgépe. De legalább egy okostelefonja, mely nagyon sok pixeles. Ma már mindenki fényképez. Ma már mindenki fényképész. Ma már mindenki azt hiszi magáról, hogy mindent tud a fotográfiáról, hiszen az egy egyszerű dolog.

És mindenki úgy használja a fotósok alkotásait, ahogy akarja. Szerbiában, a meglepő döntések és a viccnek is elég gyenge politika országában éppen egy ilyen elvek alapján megszületett döntés foganatosításán dolgoznak. A szerzői jog eltörlésén.

Az illetékesek szerint ugyanis az aktuális eseményeket, sajtótájékoztatókat dokumentáló fotósok csupán rutinszerű, mechanikus cselekvést végeznek, ezért képeik felhasználásáért nem kell fizetnie a nyomtatott vagy az internetes sajtónak, mert nem önálló művészi alkotásokról van szó. A sajtóorgánumok ingyen és bérmentve használhatják őket. Álljon meg a menet! Akkor hamarosan egy zenésznek sem kell majd fizetni, ha, mondjuk, egy eseményen Mozartot játszik, hiszen ő is egy már begyakorolt művet ad elő rutinosan, ahogyan egy újságírónak sem kell fizetést kapnia, hiszen ő is egy bevált sablont követve írja le a hatvanadik beszámolóját, interjúját, vagy veti papírra mások szavait, stb?

Egy egészen nagy pofán csapás ez tehát mindenkinek, aki ebben a szakmában dolgozik, hiszen mindenki gyengén van fizetve, egy fotós sokszor naponta öt eseményt dokumentál, a munkáját semmibe veszik, hiszen ő „csak kattintgat”. Azt gondolom, hogy ki lehet próbálni „csak kattintgatni”, vagy „csak pengetni” egy gitárt. Gyorsan kiderülne, hogy ez a „csak” sokkal többet jelent. Persze időnként mindenkinek sikerülhet egy-egy szép tájkép vagy egy jól elkapott pillanat. De nem csak a szerzői jogok nincsenek megfizetve. Ebben az országban az egyéb fotográfusi munkát is semmibe veszik. Azért hangsúlyozom, hogy ebben, mert külföldön dolgozó fotósokkal beszélgetve azzal a szomorú ténnyel kell újra és újra szembesülnöm, hogy mindenhol jobban megbecsülik ezt a mesterséget, s egy fényképész egy bizonyos összeg alatt még a táskáját sem nyitja ki.

A fotós ahhoz, hogy fotós legyen, időt és pénzt fektet iskolára, workshopokra, tanfolyamokra. Ha fényképezni megy, először is megbeszéli telefonon, elutazik a helyszínre az igen drága felszerelésével (gép, vakuk, lámpák, állványok, elemek, memóriakártyák stb.), egy bizonyos idő alatt lefotózza a kért dolgot, majd többórás utómunkával tökéletesíti a képet, ha szükséges, akkor kifizeti az előhívás díját, neki is vannak havi kiadásai, például adót is fizet.

Szóval, gondolkodjunk el mindezen, és becsüljük meg a fotósokat egy kicsit jobban. Még akkor is, ha van egy szuper képeket készítő okostelefonunk. Mert lehet, hogy a telefonunk jó, de valakinek meg kell nyomnia a gombot. 


Kattints az alábbi képre, és nézd meg a szerző adatlapját is:
Szerda Zsófi

De ne hagyd ki Zsófi honlapját se! >>> www.szerdazsofi.net

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Az összetartó erő
Heti Jegyzet
Hamarosan elkészül!
Heti Jegyzet
  • Tomek Viktor
  • 2016.12.19.
  • LXXI. évfolyam 50. szám
Facebook

Támogatóink