„Csak együtt sikerülhet!”

„Csak együtt sikerülhet!”

Beszélgetés Siklósi Beatrixszel — Az MTVA nemzetiségi, külhoni és kiemelt projektumainak újonnan kinevezett főszerkesztője 1981 óta dolgozik a közmédiában. Bölcsész végzettsége megkönnyítette beilleszkedését a Magyar Televízió világába. Negyed évszázadot a Híradónál töltött el kulturális területen. Ezután A Hét című műsor főszerkesztőjeként, valamint az Éjjeli Menedék felelős szerkesztőjeként szerzett elismerést, ezenkívül számos rádióműsorban is kapott szerkesztő-műsorvezetői feladatokat.

* A külhoni tematikájú műsorok és híradások gyakran háttérbe szorultak a közmédiában. Mit lehetne tenni azért, hogy újra elnyerjék méltó helyüket, színesítsék a rádiózást, a televíziózást?

— A külhoni tematika manapság is jelen van a közmédia szinte minden csatornáján. Valóban fontos azonban, hogy ezek a műsorok még inkább előtérbe kerüljenek, hiszen az a fajta „nemzetegyesítés”, amelyről sokszor beszélünk, a média segítségével felgyorsulhat, elmélyülhet. Tartalmas, színes, a XXI. századi követelményeknek megfelelő formában kell közvetítenünk az információkat, üzeneteket a határ egyik vagy másik oldalán élőknek egyaránt, egyszersmind elengedhetetlennek tartom azt is, hogy minden műsorban — legyen az híradó, sport- vagy kulturális összeállítás — méltó helyet kapjanak a határon túlról származó hírek, tudósítások. Csak így alkothatunk teljes képet a tőlünk távolabb élő honfitársaink életéről, mindennapjairól. Szeretném, hogy a jövőben a kiemelt projektumainkban és a tematikus napjainkon a külhoni anyagok is nagyobb szerephez jussanak.

* A Kárpát Expressz, a Térkép, a Határok nélkül, az Átjáró nagyon népszerű a külhoni nézők körében. Tervezi-e a régi műsorok átalakítását, fejlesztését, vagy inkább újabbakon gondolkodik?

— Amikor egy új főszerkesztő munkához lát, természetesen végiggondolja, mit kellene megtartania, és mit volna jó megváltoztatnia — kizárólag jobbító szándékkal. Csapatban gondolkozom, és egy tapasztalt alkotói gárda áll rendelkezésemre. Sosem tudok és nem is akarok elszakadni attól az „állapotomtól”, hogy műsorkészítő voltam, vagyok. Az a legfontosabb, ami megjelenik a képernyőn. A műsoroknak frisseknek, érdekeseknek, változatosaknak, naprakészeknek kell lenniük. Tévedés, hogy mi csak a határon túli magyarsághoz szólunk. Jelentős a lemaradás itthoni honfitársaink tájékozottságában, tudásában. Úgy kell műsort készítenünk, hogy a magyarországi nézőknek is fontos legyen a Kárpát-medencében élők sorsa. Nem léphetünk ki önmagunkból: gondjaink többsége közös.

* A hat évtizedes magyar televíziózás és a kilencvenéves rádiózás nagy léptekkel fejlődött, és nincs okunk a szégyenkezésre sem Európa, sem a világ előtt. Külhoni tudósítóhálózatunk is fogékony az idők hangjára?

— Ki kell mondanunk nyíltan: nincs más választása, választásunk. A hálózat meglehetősen heterogén, semmiképpen se szabad megmaradnunk egyesek gyakran látható, hallható lassú, csordogáló világánál. Szeretném, ha tudósítóink a témáikat korszerűen, a mai kor és média követelményei szerint választanák ki, dolgoznák fel. Ha ezt nem tudjuk elérni, akkor üzeneteink nem megfelelően jutnak el a nézőkhöz, a hallgatókhoz. Ne legyenek illúzióink, az érdektelen csatornáról, állomásról hamar elkapcsol a néző, a hallgató. Természetesen nem kell mindent radikálisan megváltoztatni, a szép, emberi történeteket, az archaikus világot is meg kell őrizni az utókornak. Sikerműsorunkat, a Fölszállott a pávát is egy dinamikus, lelkes csapat készíti. Sajátos képi feldolgozásával, korszerű műsorkészítési fortélyaival minden korcsoportot meg tud szólítani. Kiemelkedőt alkot, egyúttal példát is mutat: a műsor nagyon népszerű határon innen és túl is.

* Egy másik területért is felel, a nemzetiségi műsorok tematikailag összekapcsolhatóak a saját külhoni műsorainkkal?

— A közös vonásokra kell alapozni. A jövő év elején például a Házasság hete kezdeményezés nyomán ismét családi napot szeretnénk szervezni, úgy, mint az idén. Ez sok lehetőséget adhat arra, hogy bevonjuk a Magyarországon élő nemzetiségek családi hagyományait, ünnepeit, s ezeket párhuzamba állítsuk a külhoni szokásokkal. A Kárpát-medence rendkívül színpompás, a hagyományok, a másokkal való együttélés eredője a mostani életünk. Közös értékeink nem megduplázódnak, hanem megsokszorozódnak. Csak együtt sikerülhet.

* Október végén élvezhette a közönség a Vendégségben Törökország című tematikus napot. November végén a németeket vesszük górcső alá. Mik a választás szempontjai?

— Döntésünket az adott néppel kialakult emberi, gazdasági, kulturális, emocionális kapcsolataink motiválják. Milyen a múltunk, a jelenünk és a jövőnk? Mi közös bennünk, mit gondolunk egymásról? És persze az is szempont, hogy milyen aktualitása van egy ilyen napnak. A Vendégségben Törökország azért volt sikeres, mert túlléptünk a sokat emlegetett „hódoltsági” korszakon. A két országot napjainkban intenzív gazdasági kapcsolat köti össze: az elmúlt évben 32 államközi szerződést kötöttünk, a többi közt a két közmédium jelentős együttműködéséről is. Országimázs szempontjából is fontos állomás, hogy a jövő év márciusában a török közszolgálati televízió Magyarországot mutatja be egy teljes napon át. A nyolcvanmilliós ország lakossága így még jobban megismerheti hazánkat, s ennek gazdasági vetülete sem lehet közömbös számunkra. A német napon pedig a határnyitás negyedszázados évfordulójára alapozunk. Legyünk büszkék rá, hogy hazánk történelmet írt a határnyitással, mely Németország újraegyesítéséhez vezetett!

* Egykor még riporterként segítette a Duna Televízió jótékonysági akcióit. Mostani pozíciójában a Jónak lenni jó műsorért is felel. A közmédia harmadszor rendezi meg a karitatív adást. Tervez-e változást a műsor felépítésében?

— Ami jó, azon nem szabad változtatni! Az első alkalommal Böjte Csaba testvér segítségre szoruló gyermekeit támogattuk, az elmúlt évben a Katolikus Karitásszal dolgoztunk együtt. Nagy megtiszteltetés volt, amikor a műsor készítőinek nevében átvehettem Ferenc pápa áldását, melyet Erdő Péter bíboros adott át nekünk. A gesztus nagyon fontos számunkra: erőt ad, egyszersmind a műsor folytatására is kötelez. Az idén ezüstvasárnap egész napos műsorfolyamunkkal a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatot segítjük nézőink és hallgatóink közreműködésével.

* Az ezüstvasárnap már a karácsony közeledtét jelzi. A jeles ünnep alkalmából mit üzen a külhoni és a kisebbségi nézőknek?

— Ne legyünk kishitűek, mert ha lélekben egyet akarunk, akkor az óriási erőket tud felszabadítani. Mi, a közmédia műsorkészítői ebben szeretnénk részt vállalni. 

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Filmtabletták
Sztárportré
  • Összeállította: Brasnyó Zoltán
  • 2016.02.22.
  • LXXI. évfolyam 7. szám
Facebook

Támogatóink