„Az akadémia mesterséget ad, de művészi rangot nem”

„Az akadémia mesterséget ad, de művészi rangot nem”

Megjelent az Ifjúságunk, Csurgó című kiadvány

Török István festőművész egyik álma vált valóra az Ifjúságunk, Csurgó című könyv megjelenésével. A kiadvány az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg, és a Csurgói Ifjúsági Művésztelepnek állít méltó emléket.

Decemberben egy rendkívül értékes tárlat kapott helyet a Szabadkai Városi Múzeumban, amikor is az egykori művésztelep megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a művészek alkotásait, illetve a művésztelep életéről a Dormán László által készített fotókat tekinthették meg az érdeklődők. A művésztelep felidézése február 27-én este folytatódott, hiszen a Szabadkai Városi Múzeumban az alkotókkal is találkozhatott a közönség. Az estet a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója, ifj. Virág Gábor nyitotta meg, aki elmondta, hogy azért is nagyon fontos a kiadvány megjelenése, mert ezáltal a fiatalabb generációk is megismerhetik a csurgói művésztelep alakulástörténetét. Kiemelte, hogy a művésztelep önszerveződéssel jött létre.


Farkas Zsuzsa, Gyurkovics Hunor, Magyar János, Kerekes Sándor, Török István, Petrik Tibor és Zsáki István (a szerző felvétele)

A megnyitót beszélgetés követte, melyet Farkas Zsuzsa vezetett. Ő konferálta fel Gyurkovics Hunort, Magyar Jánost, Kerekes Sándort, Török Istvánt, Petrik Tibort és Zsáki Istvánt. A moderátor közvetítésében hallhattuk a 2006-ban elhunyt alapító, Torok Sándor szavait: „Harminc év távlatából méltón állíthatjuk, hogy a csurgói művésztelep jelentős értékekkel gazdagította képzőművészeti kultúránkat, és hogy ennek művészettörténeti feldolgozása megérdemelne egy monográfiát.” Nagy öröm a kiadó és az alkotók számára, hogy megszületett az emlékezés-, az elemzés- és a képgyűjtemény, mely az 1967-ben megalakult művésztelep munkáját és mindennapjait mutatja be.

A Csurgón született Török István büszkén mesélt arról, hogy a művésztelep működését a családja is segítette, és a Fidelinka, a Mlekara, valamint a November 29-e gyár élelmiszerrel támogatta a fiatal képzőművészeket. A lelkes alkotók első otthona a Ludasi-tó partján a csurgói iskola üresen álló tanítói lakása és Törökék tanyája volt. A kezdetek kezdetén a környékbeliek nehezen értették meg a művészeket, akik számtalan nehézséget leküzdve a megalakulásukat követő két évben negyven tárlatot rendeztek.

A kiállítások színhelyei gyárak, iskolák, művelődési otthonok voltak, és nem mellékes az sem, hogy a falvak lakosainak, kétkezi munkásoknak is szóltak, akik talán akkor láttak először képzőművészeti alkotásokat. Annak ellenére, hogy az alapító tagok többsége nem akadémiát végzett művész, többek között Ács József, az akadémiát elvégző neves festőművész is irányította, tanította őket. Állítása szerint diploma nélkül is lehet jó művész valaki. Mint mondta, az akadémia mesterséget ad, de művészi rangot nem. Ezzel persze nem azt állítja, hogy nincs szükség az akadémiai tanulmányok elvégzésére, viszont az emberből enélkül is válhat művész.

Ács József gondolatait a csurgói művészek kitartása és munkájának eredménye bizonyítja. A jelenlevők megemlékeztek a fiatalon elhunyt alapító tagról, Bíró Miklósról, aki rendkívül tehetséges festő- és grafikusművész volt. A közönség soraiban ült Torok Melinda, az elhunyt Torok Sándor lánya, aki elmondta, hogy gyerekkora óta ismeri a művésztelep alapítóit, ő is sűrűn kilátogatott a táborozásokra, és szerencsésnek tartja magát, amiért édesapja nem szólt bele az alkotási folyamataiba. A képzőművészek tréfás történeteket osztottak meg a jelenlevőkkel, és hangsúlyozták, hogy fontos nekik a fiatal alkotók támogatása.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink