„Akik küldetése a nemzet” (2.)

„Akik küldetése a nemzet” (2.)

Május kilencedikén Torontálvásárhelyen is kezdetét vette a pécsi székhelyű Kosztolányi Dezső Céltársulás (KDC) által megálmodott cserediákprogram „visszavágója”. A kedd délutántól szombat délelőttig tartó programok részleteit igyekszünk olvasóinkkal is megosztani. Tartsanak hát velünk.

Az első munkanap — a déli végek hangulatának ízlelgetése

Május tizedikén, a kora reggeli „briefing”-et követően a Kosztolányi Cserediákprogram torontálvásárhelyi találkozójának részvevői a falu helytörténeti múzeumát keresték fel. A régmúlt idők lenyomatait magukon viselő tárgyakat a múzeum megálmodója, létrehívója és elnyűhetetlennek tetsző kusztosza, Széchenyi Jolán nyugalmazott rajztanárnő „szólaltatta meg” egy-egy gondolat erejéig. Ezt megelőzően a faluközpont különböző pontjain felállított mozaiktáblákat vették szemügyre a pécsi és a debellácsi diákok. Mindeközben – szinte észrevétlenül! a település történelmébe is betekintést nyerhettek egypár patinásabb, sajnos továbbra is értelmetlenül pusztuló épület történetén keresztül. A közös ebédre a helyi református egyházközség Gyülekezeti Otthonában került sor, majd egy fértályórányi játékos pihenés után a pécsi vendégek is bekapcsolódtak a délutáni tanítás sűrejébe. A kora esti program egy városnézéssel, fagyizással és az Álom Hava című, szerb-magyar történelmi mozifilm megtekintésével formálódott kerek egésszé Pancsován. Ez utóbbi esemény színhelye a Temes parti kisváros művelődési központjának színházterme volt. A Bicskei Zoltán rendezésében készült film vetítését a Magyar Nemzeti Tanács, valamint a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatta.


A mozifilm fabulája:

„1680-nak Álom havában /december archaikus neve/ pár rongyos vánszorog a fehér havon. A török dúlásban kiürült Bácska pusztaságán több napi járóföldre sehol senki. A történet indulásakor három embercsoport különös bemutatkozó „rítusát” látjuk a fehér végtelenben. Egyenként érkeznek a boltozat nélküli, romjaiban is monumentális Pusztatemplom falai közé. A török fogságból szabadult Deák, Sánta és Félszemű rég vesztett otthonát és helyét keresné. A romtemplomba érkezik a rejtélyes titkokat őrző Öreg táltos, és vele a rettegésben élő, finom idegzetű Lánya is. Az Öreg pár mondattal világokat nyit. Rövid időre egy másik, énekes táltos érkezik a tűz mellé. Keserű és kiábrándult, rég feladta önnön feladatát. Egy-egy gyötrő pillanatban a szereplőknek pont e furcsa, boltozat nélküli templomrom villant új lehetőségeket. A történet menetét nemcsak a szereplők múltjainak villanásai, de a befelé révülő Deák három látomása is megszakítja. Elsőként Mátyás király jelenése, ki sikeres földi uralmát a Mennyekben immár kudarcként fájlalja s a szív művelését, egy új boltozat építését tartaná követendőnek. Másodikként László király, aki országa elleni árulásának tartja, hogy uralma alatt a lélek tisztaságát tartva elsőbbnek elhanyagolta a földi uralkodást. Harmadikként Attila király jelenik meg, aki az arché elfeledett ősi egységét mutatja föl az újidők tükrében. A távlatos idők nagy folyamát rajzolja föl reményként. A film zárórészében a vakító, nyári Sóskopó szikes pusztaságán egy mégis megújuló életé a jövő. A végtelen sík óriásinak tűnő boltozata alatt. A pusztai kórók Életfája mellett.”

Írta és fényképezte: Martinek Imre

Kép galéria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Akik küldetése a nemzet” (5.)
Bánáti Újság
  • 2017.05.13.
  • LXXII. évfolyam 19. szám
„Akik küldetése a nemzet” (4.)
Bánáti Újság
  • 2017.05.12.
  • LXXII. évfolyam 19. szám
Facebook

Támogatóink